Több ország inkább tárgyalással igyekszik reagálni. Sajtóértesülések szerint például
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már hétfőn Washingtonba utazik, hogy egyeztessen Donald Trumppal és megpróbálja elérni az Izraelre kiszabott vámok eltörlését.
Szintén a tárgyalások híve Nagy-Britannia. Keir Starmer brit miniszterelnök tartózkodott Trump vámjainak nyílt bírálatától, inkább ausztrál és olasz hivatali partnerével egyeztetett a kérdésről. Igaz, eközben készül az a lista is, amely egy esetleges válaszintézkedés által érintett termékeket tartalmazza.
J. D. Vance amerikai alelnök kemény szavakkal fejezte ki egyetértését Trump intézkedéseivel. Mint elmondta, több évtized után végre olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem hagyja, hogy az országa „a világ perselye” legyen. Szerinte Trump politikájának első eredményei máris láthatók, hiszen egyre több cég jelenti be, hogy az Egyesült Államokban nyit üzemet vagy bővít kapacitást, ami megannyi munkahelyet jelent.
Brüsszelnek volt ideje tárgyalni, de inkább ideológiai kérdést csinált az ügyből
Trump szerint az Európai Unió kifosztja az Egyesült Államokat, így az EU-ból érkező termékekre 20 százalékos vámot vetett ki. A tagállamok közül Olaszország és Spanyolország a tárgyalások fontosságára hívta fel a figyelmet. Mindkét dél-európai kormány fontosnak tartja, hogy az EU kerülje a konfrontációt az Egyesült Államokkal, és inkább a tárgyalásokat részesítse előnyben. Németország és Franciaország ugyanakkor a keményebb fellépést részesítené előnyben.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban a világgazdaságra mért súlyos csapásnak nevezte az amerikai elnök intézkedését és megtorlást helyezett kilátásba.
Ez jelenthet például a nagy amerikai technológiai cégek elleni célzott szankciókat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint
az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák.
Az Európai Bizottságnak lett volna két és fél hónapja tárgyalni Trumppal, de nem tette meg, ehelyett „megint ideológiai kérdést csinált egy gazdasági ügyből”.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében rávilágít, az uniós vezetőknek két fő tárgyalási alapja volt, lett volna:
- a vámkülönbségek kiegyenlítése;
- illetve az Egyesült Államok kereskedelmi deficitének mérséklése azáltal, hogy az európai országok több energiahordozót vásárolnak a tengerentúlról.
Mint az elemzésben írják, ezen eszközök egyikével sem éltek az európai vezetők, sőt viszontválaszként ellenvámok kivetését jelentették be, amelynek részletei azonban egyelőre még nem ismertek. Az Oeconomus ugyanakkor kiemeli, hogy
A minden érintett országra negatívan ható vámtételekben Magyarország helyzete felértékelődhet Európában, köszönhetően az alacsonyabb előállítási költségeknek és energiaáraknak, illetve a vállalatok számára kedvezőbb szabályozási környezetnek.
A hazánk és az Egyesült Államok vezetése közötti tárgyalások során jelenleg formálódó megállapodás szintén erősítheti a két ország közötti gazdasági kapcsolatot – áll az elemzésben.
Elon Musk szerint még jöhet vámmentesség is
Donald Trump tanácsadója, az amerikai milliárdos Elon Musk az olasz Liga párt tisztújító konferenciáján videókapcsolaton keresztül tett felszólalásában ugyanakkor pozitívabban nyilatkozott. Úgy foglamazott:
Ami pedig a vámokat illeti, remélem, hogy a vámmentes helyzet felé haladunk egy Európa és Észak-Amerika közötti szabadkereskedelmi zónával
– jelentette ki.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
