Mint arról már lapunk is beszámolt, az alkotmánybíróság megerősítette Jun Szog Jol elnök leváltását, akit decemberben eljárás alá vontak, miután hadiállapotot hirdetett ki az országban. A dél-koreai bíróság az ítéletében kimondta, hogy a konzervatív vezető megsértette főparancsnoki kötelességét a csapatok mozgósításával a hadiállapot kihirdetésekor. Dél-Korea huszadik századi történelme katonai diktatúrák sorával telt, ezért a volt elnök lépése súlyos belpolitikai válságot idézett elő.
Dél-Korea megosztottabb, mint valaha
A megosztottság nemcsak a dél-koreai társadalmat, hanem a politikai elitet is feszíti. A kormányzó konzervatív Népi Erő Párt bejelentette, hogy elfogadja az ítéletet, de Jun egyik ügyvédje érthetetlennek és tisztán politikai döntésnek nevezte.
Megfigyelők szerint a kialakult válság nehezítheti Szöul külpolitikai mozgásterét is, különösen az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek és Donald Trump vámháborús politikája közepette. A korábban Washingtonhoz szorosan igazodó Jun távozásával új külpolitikai irány is körvonalazódhat, különösen, ha a baloldal kerül hatalomra.
A tiltakozók ünnepeltek, a támogatók zokogtak
Az ítélet kihirdetését követően az elnöki rezidencia előtt gyűltek össze a volt elnök támogatói, akiknek egy része sírva, mások dühösen reagáltak, míg az alkotmánybíróság épülete előtt örömmámorban úsztak az elmozdítását követelő tüntetők.
A kormány bejelentette, hogy két hónapon belül előre hozott elnökválasztást tartanak. Az ellenzék vezetője, Li Dzse Mjong a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb, bár ő maga is bírósági eljárás alatt áll korrupciós ügyek miatt.
Jun bánja a történteket, de nem fogadja el az ítéletet
Jun a védőcsapatán keresztül kiadott nyilatkozatában közölte: mélyen sajnálja, hogy nem tudott megfelelni a közvélemény elvárásainak, ugyanakkor nem ismerte el nyíltan a döntés jogosságát. Korábban azzal védekezett, hogy az ellenzék rosszindulata és obstrukciója kényszerítette ki a lépését, és a hadiállapot célja az volt, hogy megállítsa az államellenes erőket.
A bíróság ítélete szerint azonban semmilyen jogi vagy politikai indok nem tette volna lehetővé a hadiállapot bevezetését, és Jun semmilyen kabinetülést vagy jogszerű előkészítést nem tartott a lépés előtt.
Borítókép: Jun Szog Jol volt elnököt támogató tüntetés Szöulban 2025. április 5-én (Fotó: AFP)
