Trump már februárban, alig egy hónappal hivatalba lépése után összehívta első kabinetülését, ahol 55 újságírói kérdésre válaszolt. Márciusban újabb 15 kérdést engedélyezett, a csütörtöki harmadik ülésen pedig körülbelül húszat. Ezzel az idei év első negyedévében Donald Trump 90 körüli kérdésszámnál jár, csak ezen a fórumon.

Donald Trump elődjével ellentétben válaszol a kérdésekre
Ezzel szemben Joe Biden teljes elnöki ciklusa alatt kilenc kabinetülést tartott, és ezek során összesen öt kérdést engedélyezett a sajtónak. A nyilvános szakaszok rendre rövid ideig tartottak. Biden összesen 45 percet beszélt ezek során, átlagosan öt percet ülésenként. Előfordult, hogy három perc alatt zárta le a sajtónak szánt részt, és volt olyan ülés is, ahol a first lady, Jill Biden beszélt helyette hosszabban.
Nem hiszem, hogy volt olyan elnök, aki ilyen típusú találkozón ekkora nyilvánosságot engedett volna
– mondta Trump a csütörtöki kabinetülésen.
Ezek szent és zárt megbeszélések, de nekünk nincs mit rejtegetnünk. Jót tesz, ha átláthatóak vagyunk.
A kabinetüléseket Trump nemcsak nyilvánosabbá, hanem rendszeresebbé is tette. Minden hónapban tartott ilyen megbeszélést, míg Biden hivatalba lépése után három hónappal, 2021 áprilisában hívta össze először kabinetjét, a második ülésre pedig egészen júliusig kellett várni. A nyitottság azonban nem csak kommunikációs szándék. A mostani ülésen például Trump részletes jelentéseket hallgatott meg a különböző minisztériumok működéséről.
A munkaügyi tárca vezetője, Lori Chavez-DeRemer szerint például több mint 400 millió dollár értékben történt visszaélés a munkanélküli segélyrendszerben. 28 ezer öt év alatti gyermek és tízezer még meg sem született személy nevére is utaltak ki támogatást.
Hasonló anomáliára derített fényt Elon Musk hivatala, a DOGE is, amikor a társadalombiztosítási hivatal nyilvántartásában több millió olyan embert találtak, akik életkoruknál fogva nem lehettek életben.
Trump a gazdasági témákat sem kerülte meg. Az ülés előestéjén jelentette be, hogy 90 napra felfüggeszti az Egyesült Államok szinte összes kereskedelmi partnerével szembeni viszonos vámintézkedéseit, Kína kivételével. A cél, mint fogalmazott, az,
hogy mindenki jöhessen és alkut köthessen. Sok országgal dolgozunk, és minden jól fog alakulni.
A Trump-kormány első időszakában tehát nemcsak az látszik, hogy új lendületet próbál vinni a végrehajtó hatalom működésébe, hanem az is, hogy a nyilvánosság előtt zajló kormányzás tudatos része lett az elnöki stratégiának.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök a sajtó kérdéseire válaszolnak (Fotó: AFP)