Richard Ferrand az Alkotmánytanács elnökeként hozott döntésével lényegében megakadályozta Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A politikus korábban Emmanuel Macron elnök kampánycsapatában dolgozott, majd a francia elnök győzelme után Macron területi kohézióért felelős miniszterré nevezte ki. A francia elnököt választási győzelemhez segítő Ferrand ekkoriban az elnök korábbi pártja, a La République en Marche (Mozgásban a köztársaság) nevű politikai párt főtitkára is volt. Később pártelnök is lett, igaz, ezt a tisztséget csak korrupciós botránya után töltötte be.
2017-ben, közvetlenül Macron győzelme után Ferrand korrupciós botrányától volt hangos a francia sajtó.
Richard Ferrand, Emmanuel Macron akkori kormányának minisztere ugyanis az élettársától bérelt irodahelyiséget egy általa kezelt alap számára.
Az ügy 2011-ben kezdődött. Richard Ferrand akkoriban a Mutuelles de Bretagne nonprofit szervezet igazgatója volt. A cég igazgatótanácsa 2011 januárjában ült össze, hogy új helyiséget válasszon egy bresti egészségügyi központ számára. Egyhangúlag egy Saca nevű, nem kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó társaságot választottak, 42 ezer eurós éves bérleti díjért. A társaság jogilag akkor még nem létezett, és a bérbeadásra kínált helyiségek sem voltak a tulajdonában.
Egyvalami volt biztos, hogy az ingatlanlétesítményt és a mögötte álló céget Sandrine Doucen, Richard Ferrand élettársa vezeti majd.
A végül százeurós tőkével bejegyzett cégben Richard Ferrand egyik barátjával egy eurónyi részvényt vásárolt, Sandrine Doucené lett a másik 99 részvény az ingatlancégben. A Mutuelles de Bretagne-nyal megvalósított bérleti ügylet létrejötte után Ferrand párjának cége valamivel több mint 402 ezer euró kölcsönt kapott, azaz a vételár és a közjegyzői díjak száz százalékát. Francia szakértők akkor azt hangsúlyozták, hogy ez a lehetőség
olyan vásárlóknak fenntartott bánásmód, akiknek van bérlőjük, így a jövedelmük garantált.
A Mutuelles döntése lehetővé tette, hogy a vezérigazgató élettársa hitelképessé váljon. Az ügyet először a Le Canard Enchaîné című francia lap hozta nyilvánosságra.
Ferrand akkor azt mondta, hogy a döntést az épülethez fűződő kapcsolatának teljes tudatában hozta meg, magyarázata azonban gyengére sikerült.
Az igazgatótanács, amelynek én nem voltam tagja, a legjobb ajánlatot választotta, amely a partnerem tulajdonában lévő épület volt
– mondta akkor a francia BFMTV-nek. Azt is elmondta, hogy az épületeket még évekkel később is használják, ami szerinte azt jelzi, hogy mindenki elégedett a megállapodással. Ferrand kijelentette:
Ez volt a legolcsóbb megoldás. Az ár megfelelt a piacnak, és semmi nem volt titok: mindenki tudta, hogy ez az SCI a társam tulajdonában van.
Macron kampányígérete a korrupció elleni küzdelem volt
Az ügyre egyébként akkor derült fény, amikor Macron kormánya törvényt készített elő a politikai korrupció elleni küzdelemről, amely a francia elnök kampányának húzótémája volt.
A közéletben tapasztalható korrupció elleni küzdelem Macron egyik legfontosabb kampányígérete volt.
A végül 2017 után 2022 után is megválasztott elnök azt is ellenezte, hogy a képviselők tanácsadóként dolgozzanak vagy családtagokat alkalmazzanak.
Korrupciós botrányok árnyékában lépett egyre feljebb Ferrand
Ferrand maga sem tartotta be mindazt, amit tanácsadóként még a kampány során vélhetően ő maga javasolt Macronnak.
Ferrand fia ugyanis egy ideig parlamenti asszisztensként is dolgozott,
amit a pártfőtitkárból lett miniszter már akkoriban próbált elbagatellizálni, de a közvéleményt nem tudta meggyőzni a helyzet ártatlanságáról.
Az ingatlanüggyel kapcsolatos korrupciós botrány is ráégett az egykori miniszterre, aki több politikai funkció betöltése után végül 2025 elején a francia Alkotmánytanács elnöke lett.
Bár korábban ő és az akkori Macron-kormány is állította, hogy az ügyletben nem volt semmi törvénytelen vagy etikátlan, Ferrand végül egy hónap és két nap miniszterként töltött hivatali idő után lemondott. Persze a karrierjét ez sem törte meg,
Macron támogatásával visszaszerezte képviselői helyét a Nemzetgyűlésben, majd a Macron-párt képviselőcsoportjának vezetője lett, mielőtt 2018 szeptemberében François de Rugy-t váltotta a francia nemzetgyűlés élén. Ezt a tisztséget 2022-ig töltötte be.
Visszaköszönt a korrupciós botrány
Az ügy 2019-ben újabb fordulatot vett. Két évvel azután, hogy a Le Canard Enchaîné által 2017-ben feltárt ügy érdemi vizsgálatát elutasították, a bíróság 2019-ben vádat emelt Richard Ferrand ellen jogellenes érdekeltségvállalás miatt. Ferrand-t tényszerűen megvádolták azzal, hogy előnyben részesítette partnerét egy ingatlanügyletben, és a feleségét is kihallgatták jogellenes érdekeltségvállalásban és eltitkolásban való bűnrészesség miatt.
Az ügy alapjául szolgáló ingatlanügy és a helyiségek bérleti díjai lehetővé tették a cég számára, hogy 2013-ban egy 353 ezer eurós párizsi lakást vásároljon, a cég részvényeinek értéke pedig hat év alatt nagyjából a háromezerszeresére nőtt.
A politikai korrupció ellen küzdő Anticor egyesület feljelentést tett a bresti ügyészségen hűtlen kezelés miatt.
Az ügyet azonban 2017 októberében elutasították.
A bizalomvesztés és a csalás bűncselekménye nem volt megállapítható, bizonyított hátrány hiányában
– közölte akkor az ügyészség, amely azt is megállapította, hogy a jogellenes érdekeltségszerzéssel kapcsolatban elévült a vád, mivel a bűncselekményt több mint három évvel korábban követték el.
Az Anticor 2017. november 9-én Párizsban újabb panaszt nyújtott be, és polgári félként csatlakozott a büntetőeljáráshoz, hogy az újraindulhasson.
Az egyesület elnöke, Jean-Christophe Picard úgy vélte:
Az elévülés nem akkor kezdődik, amikor a tényállást elkövetik, hanem amikor az egy eltitkolt bűncselekmény keretében napvilágra kerül.
Ezért 2018. január 12-én Renaud Van Ruymbeke, a párizsi pénzügyi osztály bírája jogellenes érdekeltségvállalás miatt egy második vizsgálatot is indított.
2019. június 25-én az ügyet a lille-i bíróság három bírójára osztották ki. Szeptember 11-én, egy közel tizenöt órás tárgyalás után a bírák úgy döntöttek, hogy Richard Ferrand ellen jogellenes érdekeltségszerzés miatt emelnek vádat.
Az ügyből végül kimentették a korrupt politikust.
Több tárgyalás után, 2022 őszén a francia Semmítőszék megerősítette a Richard Ferrand elleni vádak elévülését.
Richard Ferrand ellen több vád is nyilvánosságra került
A Mutuelles de Bretagne-ügyet követően számos más ügyről is beszámolt a sajtó – összegezte a Le Monde.
- Szerződések a hozzá közel állók számára
2017-ben a Le Monde leplezte le, hogy Richard Ferrand rendszeres jogi konzultációra szóló szerződéseket adott jelenlegi élettársának, Sandrine Doucennek. Volt felesége, Françoise Coustal képzőművésznő pedig több szerződést is kapott a közös hálózat által kezelt helyiségek berendezésére. Gilbert Montfort azonban, aki 1,66 millió eurós támogatást ítélt oda ezekre a helyiségekre, azt állítja, hogy soha nem tudott Coustal asszony jelenlétéről ezekben a projektekben.
- Parlamenti asszisztensek, akiket nem jelentettek be
Richard Ferrand parlamenti képviselőként köteles volt bejelenteni minden asszisztensét a HATVP-nek, vagyis a francia közéleti átláthatóságért felelős hatóságnak. Azonban elmulasztotta bejelenteni, hogy fia, Emile Ferrand 2014 januárja és májusa között a parlamenti asszisztense volt. A parlamenti asszisztensi szerződésről szóló nyilatkozatban nem szerepel Hervé Clabon aktivista és taxisofőr, valamint Joëlle Salaün társa sem, aki a Mutuelles de Bretagne ügyvezető igazgatója lett, amikor Richard Ferrand visszakerült a nemzetgyűlésbe.
- Érdekellentét a kölcsönös biztosítóintézetekről szóló törvényben
Ez volt az első törvény, amelyet Ferrand parlamenti képviselőként védett, amikor egyúttal a Mutuelles de Bretagne a saját missziója is volt. A törvény a kölcsönös biztosítótársaságokra vonatkozott, lehetővé téve számukra, hogy tagjaik számára előnyösebb egészségügyi hálózatokat hozzanak létre, és ösztönözve az ügyfeleket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, ami összeférhetetlenségnek tekinthető.
Visszavonulásból az Alkotmánytanács elnöki székébe
Miután a 2022-es francia parlamenti választásokon elszenvedett választási veresége miatt távozott a nemzetgyűlésből, Ferrand 2022 októberében tanácsadó céget alapított, és egy időre visszavonult az aktív politizálástól. Ezt követően 2025 elején váratlanul őt jelölte Macron elnök a francia Alkotmánytanács élére. A február 19-i szavazás során végül egyetlen szavazaton múlt, hogy megválasztották a pozícióra. 39 támogató és 58 ellenző szavazattal nyerte el a parlament jóváhagyását, kinevezésének megakadályozásához azonban 59 ellenszavazatra, azaz a leadott szavazatok háromötödére lett volna szükség. A Nemzeti Tömörülés képviselői nem vettek részt a szavazáson – írta a Le Monde.
Marine Le Pent megakadályozta az elnökválasztáson való indulásban
Amint arról korábban beszámoltunk, elítélte a bíróság Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés politikusát, aki már az elsőfokú ítélet értelmében sem vehet részt a 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, akkor sem, ha fellebbez. Néhány nappal korábban ugyanis a francia Alkotmánytanács határozatot hozott az ideiglenes végrehajtással járó választójogi alkalmatlanság jogi intézményéről, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy már egy elsőfokú ítélet alapján, fellebbezés után is végrehajthatóvá válhat egy ítélet.
A vonatkozó rendelkezés 2025. március 28-án, három nappal Marine Le Pen bírósági tárgyalása előtt jelent meg a francia Alkotmánytanács honlapján, úgynevezett QPC-határozatként, vagyis alkotmányossági kiemelt döntésként. A rendelkezés két vonatkozó pontja szerint:
13. A megtámadott rendelkezések célja elsősorban az, hogy biztosítsák a bírónak az eltiltás büntetés ideiglenes végrehajtását elrendelő határozat hatékonyságát, hogy fellebbezés esetén biztosítsák a büntetés hatékonyságát, és megelőzzék a visszaesést.
A következő pontban az indoklás úgy fogalmaz:
14. Ezzel egyrészt megvalósítják a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó alkotmányos követelményt. Másrészt hozzájárulnak a választott képviselőkkel szembeni tisztesség és példamutatás követelményének megerősítéséhez, valamint a választópolgárok képviselőikbe vetett bizalmának erősítéséhez. Ily módon megvalósítják a közrend védelmének alkotmányos célját.
Fentiek értelmében azonnali hatályúvá válhat a közügyektől való eltiltás is, amely Marine Le Pen esetében öt évre szól, és azt jelenti, hogy a Nemzeti Tömörülés politikusa nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson.
Borítókép: Richard Ferrand (Fotó: AFP)
