Két hagyományos fegyvernem volt, a tüzérség és a légierő, és úgy látszik, hogy keletkezett egy harmadik is a kettő között, ez pedig a drónokkal való hadviselés – magyarázta Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
„Egy teljesen új fegyvernem kialakulását látjuk, és vannak államok, ahol ez intézményes kifejezést is kapott. Oroszországban, az orosz hadseregben alapítottak egy új fegyvernemet, ami a pilóta nélküli járművek fegyverneme” – hangsúlyozta, hozzátéve: az új fegyvernemnek nem a katonai, hanem az ipari aspektusai fontosak.
Ahhoz, hogy tüzérségi fegyvereket, ágyúcsöveket, tüzérségi gránátokat, vagy ahhoz, hogy repülőgépeket gyártsanak, nehéziparra van szükség. A drónok olyan dolgok, amiknek gyártásához nincs szükség nehézipari kapacitásra, mégis képesek egy nagyon komoly katonai erőt kiépíteni ezek segítségével – emelte ki a szakértő.
A podcastben az is elhangzott, hogy a légierő két módon képes kifejteni hatását. Az egyik mód a taktikai légierő, amivel a front mellett történő eseményeket próbálják befolyásolni: megtámadnak egy tankot, megtámadnak egy lőszerraktárat közvetlenül a front mögött. Ezzel párhuzamosan működik a stratégiai légierő. Drónokat is alkalmaznak taktikai szinten.
„A stratégiai drónok, amik az ellenséges ország hátországát, a drónösszeszerelő üzemeit, a fővárosát lehet támadni, inkább lélektani hatást fejtenek ki. Nyilvánvaló, hogy nem azáltal próbálják elérni a hatást, hogy megsemmisítik az ellenfelet, ellenben az ukrán támadások az orosz összeszerelő üzemben nem komolyan tudják befolyásolni Oroszországnak a termelő kapacitását, legalábbis rövid távon” – mondta a szakértő.
A podcastben szó van még:
- az orosz–ukrán háborúról,
- a diplomáciai folyamatokról,
- Kína fegyverkezéséről,
- a Közel-keleti helyzetről,
- a Pakisztán és India között kialakult feszültségről.
