Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa a Front című podcast legújabb adásában a Trump-féle vámpolitika hatásairól és a gazdasági világrend újrafogalmazásáról beszélt. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a műsorban arról is beszélt, hogy a béketárgyalásokon az Egyesült Államok jóval nagyobb nyomást tud gyakorolni Ukrajnára, mint Oroszországra. A szakértő emellett többek között az iráni atomalkuról is beszélt.
Amerikai vámháború, nemzetközi intézményrendszer
A Donald Trump elnök által bevezetett amerikai importvámok kapcsán történelmi hasonlattal élve a szakértő úgy fogalmazott: – Most Trump körülnéz és azt mondja, hogy ebben az új világban nem lát egy lerombolt Japánt, vagy egy nagyon lerombolt Németországot. Lát egy Európai Uniót, amelyik népesebb, mint az Egyesült Államok.
Az égvilágon semmi oka nincs annak, hogy az amerikai autókat négyszer akkora vámoknak vessék alá, mint a német autókat az Egyesült Államokban.
Robert C. Castel szerint amit most látunk, az Trump részéről gazdasági téren finomhangolás, újrafogalmazása a gazdasági világrendnek. Azt mondta, ez egy sokkal egyenlőbb, egy sokkal kiegyensúlyozottabb világrend, ahol az Egyesült Államok már nem a dollárpapa, már nem ő finanszírozza a világ jólétét, vagy a szövetségesei jólétét, hanem egy sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatra törekszik.
A szakértő szerint több kölcsönösséget vár el az Egyesült Államok a szövetségeseitől, mert a körülmények megváltoztak. Ugyanez látható a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban is, utalt az izraeli miniszterelnök látogatására és Magyarország kilépésére a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Azt látjuk, hogy ezeknek az intézményeknek is a revíziójára tör a Trump-adminisztráció. Tehát amit látunk, ez a Trump-politika nem egy elszigetelt jelenség, hanem ebben a kontextusban kell megérteni.
Itt a NATO-nak változnia kell, az Európai Uniónak változnia kell, a nemzetközi szervezeteknek is változniuk kell
– fűzte hozzá Castel.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy van, aki érti ezt a változást, mint például Izrael, aki eltörölte az amerikai termékek vámját, és van, aki nem, mint például az Európai Unió, amely szembeszegül a nála sokkal nagyobb és gazdaságilag erősebb Egyesült Államokkal. Robert C. Castel megjegyezte azt is, hogy Donald Trump cselekedetei a beiktatása óta koherensek, de például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy reagálta le ezeket a bejelentéseket, hogy itt a világgazdaság kerülhet jóformán egyfajta válságba, és milliókat taszítanak ezek a döntések egy sokkal reménytelenebb helyzetbe.
Fronthelyzet, béketárgyalások
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Robert C. Castel az egyre inkább összeomló Ukrajnáról és a tűzszüneti tárgyalásokat egyáltalán nem siettető Oroszországról beszélt.
Nem látok semmilyen sietséget, pont az ellenkezőjét látom.
Oroszország megpróbál időt húzni és valószínűleg le fognak tenni igen hamar az asztalra itt egy igen nagy offenzívát, hogy ebben is nyomást gyakoroljanak, és jelezzék Trump elnöknek, hogy ki áll nyerésre ebben a háborúban, és hogy kell hozzáállni Oroszországhoz.
Tehát ameddig a front stagnál, addig Oroszország egy bizonyos pozícióból tárgyal – fogalmazott a szakértő.
A szakértő szerint ebben az értelmezésben Ukrajnára az Egyesült Államok jóval nagyobb nyomást tud gyakorolni, mint Oroszországra. Ugyanez igaz a Kijevvel kötendő ásványkincs-megállapodásra is.
Ahol van esélye a sikernek és win-win felállás lehetséges, mint az Ábrahám-egyezmények terén, ott teljes mellbedobással száguld előre a Trump-diplomácia, és megpróbálják azokat tető alá hozni. Ott, ahol ezek a dolgok kétségesek, mint Észak-Korea esetében, vagy a palesztinokkal történő rendezés kérdésében, egy idő után Trump elveszíti az érdeklődését – emelte ki Robert C. Castel.
Amerikai–iráni viszonyrendszer
Az adásban szóba került az Egyesült Államok és az Irán közötti ellentét. Donald Trump megfenyegette Iránt, hogy bombázni is kész, ha az atomalkuval kapcsolatosan nem jutnak dűlőre és Irán nem teszi nyilvánossá atomprogramját. Irán erre azt válaszolta, hogy ha bármilyen csapás éri, akkor arra kemény válaszra számíthatnak.
Iránnak el kell döntenie, hogy melyik irányba akar elindulni. A keményvonalas Forradalmi Gárda azt akarja, hogy dacoljanak az Egyesült Államokkal, még akkor is, hogyha Amerika csapást mér a nukleáris létesítményeire.
Ennek a hozzáállásnak is van logikája, mert egy diktatúra minden lehet, csak gyenge nem. Gyengeséget nem mutathatnak befelé sem. Ugyanakkor a mérsékeltebb lehetőség, amelyet az iráni elnök és az iráni külügyminiszter képviselnek, látva Iránnak a katasztrofális gazdasági helyzetét, azt mondják, hogy Irán nem élne túl egy ilyen háborút – mondta Robert C. Castel, majd hozzátette, nem tartja kizártnak azt, hogy meg fog születni egy diplomáciai egyezmény- Ebben Izrael lehet a közvetítő fél, és egyfajta új atomegyezményt próbálnak meg tető alá hozni, ami drámaian megváltoztatja az iráni atomprojekt jövőjét – tette hozzá.
