A hatreaktoros létesítmény – Európa legnagyobb atomerőműve – a 2022 tavaszán történt orosz megszállás óta nem termel energiát, biztonsági okokból ugyanis leállították. Azóta az orosz hadsereg katonai bázisként használja, a helyszínen fegyveresek, járművek és vélhetően robbanóanyagok is vannak. Ez súlyosan veszélyezteti a létesítmény nukleáris biztonságát – írja a The Guardian.
Orosz tervek, ukrán aggályok
Bár a Roszatom orosz atomenergetikai cég korábban jelezte, hogy az erőművet újra kívánják indítani, konkrét időpontot nem közöltek. A Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov úgy nyilatkozott, erre csak megfelelő katonai és politikai körülmények esetén kerülhet sor.
Kotin ezzel szemben hangsúlyozta, hogy háborús körülmények között egy reaktor újraindítása is lehetetlen lenne, és Ukrajna is csak békés, demilitarizált környezetben tudná a létesítményt biztonságosan újból üzembe helyezni – a folyamat akár két évet is igénybe vehet.
Az Energoatom vezetője szerint a reaktorok működtetéséhez elengedhetetlen 27 biztonsági program végrehajtása, beleértve a több mint hat éve használt nukleáris fűtőelemek állapotának részletes vizsgálatát is.
Leromlott infrastruktúra, képzetlen személyzet
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának jelentése szerint az erőműben a dolgozók létszáma a háború előtti szint harmadára csökkent, a biztonsági rendszerek működése is kérdéses és a jelenlegi személyzet képzettsége sem megfelelő.
Az energiatermeléshez szükséges nagyfeszültségű vezetékek nagy része megsérült vagy megsemmisült – három a négyből jelenleg orosz megszállás alatt álló területről fut be, amelyek közül több vezetéket épp az orosz erők rongáltak meg.
Az erőmű fenntartásához így csupán két vezeték áll rendelkezésre, ezek közül is az egyik már többször megsérült az orosz támadások miatt. Az erőmű így többször kényszerült dízelgenerátorokra. További problémát jelent, hogy a Dnyipro folyóból származó hűtővíz pótlása nehézkessé vált, miután az orosz erők tavaly nyáron lerombolták a Nova Kahovka gátat. Szakértők szerint új szivattyúállomásra lenne szükség a hűtés biztosításához.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei fegyveres katonai jelenlétről számoltak be a telephelyen, Oroszország pedig elismerte, hogy aknát helyezett el az erőmű belső és külső kerítései között, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadásokat.
A zaporizzsjai atomerőmű sorsa szimbolikus és stratégiai jelentőségű kérdéssé vált az ukrajnai háborúban. Kijev és a nemzetközi közösség egyértelmű álláspontja szerint az erőmű jövője csak a katonai erők kivonása és biztonsági intézkedések végrehajtása után képzelhető el.
