Európa a békét ünnepelve készül a háborúra

Május 8-án Európa a második világháború európai befejezésének 80. évfordulóját ünnepli, miközben a kontinens új és súlyos biztonsági fenyegetésekkel néz szembe. A győzelem napját sok helyen katonai tiszteletadásokkal, emlékezésekkel és ünnepségekkel idézik fel, közben pedig Európa ismét háborúra készül.

A „hajlandóak koalíciója” csúcstalálkozójának résztvevői az Élysée-palotában, Párizsban, 2025. március 27-én Fotó: Ludovic Marin Forrás: AFP

Európa sokféleképpen emlékezik

Németország idén először munkaszüneti nappá nyilvánította május 8-át. Berlinben rendezvények, színházi előadások, kiállítások és túlélők visszaemlékezései segítenek feldolgozni a múltat. A frissen megválasztott német kancellár, Friedrich Merz koszorúzáson és parlamenti megemlékezésen vesz részt. Más országok – például Belgium, Hollandia vagy Olaszország – más időpontokhoz kötik a győzelem vagy felszabadulás emléknapját. Közép- és Kelet-Európában a második világháború végét sokáig nem felszabadulásként, hanem a kommunista uralom kezdeteként élték meg. 

Ezért például Lengyelország, Csehország és a balti államok áttértek a május 8-i megemlékezésre, míg Oroszország és néhány volt szovjet blokkhoz tartozó ország továbbra is május 9-ét tartja a győzelem napjának.

Új geopolitikai valóság

Az évforduló különleges jelentőséget nyert az ukrajnai háború és az Egyesült Államok külpolitikájának változása miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott:

A Nyugat, ahogyan ismertük, már nem létezik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az ukrajnai békemegállapodáshoz nyújtott uniós támogatásról szóló vitában (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Európa jelentősen növeli védelmi kiadásait: Franciaország célja, hogy a GDP 3,5 százalékát költse védelemre, míg Németország már jóval korábban elindította a fegyverkezési fordulatot. 

Míg a nyugati országok a demokrácia és szabadság győzelmeként ünneplik május 8-át, addig Oroszországban május 9-én katonai parádéval emlékeznek. Ezzel párhuzamosan Lvivben (Ukrajna) az Európai Unió külügyminisztereinek részvételével rendeznek ellenünnepséget.

Európa a háború útjára lépne

Közben Brüsszel egyre harciasabb álláspontot képvisel az orosz–ukrán konfliktusban. Míg Magyarország és az Egyesült Államok a békés megoldást szorgalmazza, az EU fegyverkezésre és háborús készülődésre buzdít. Ursula von der Leyen nyolcszázmilliárd eurót akar fegyverekre költeni, Manfred Weber pedig Ukrajna feltétel nélküli támogatását követeli meg pártjától. Az Európai Néppárt minapi kongresszusán olyan döntéseket hoztak, melyek tovább fokoznák Ukrajna támogatását.

Korábban Brüsszel arra szólította fel az európai háztartásokat, hogy halmozzanak fel vészhelyzeti készleteket, Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy az EU tagállamai már Ukrajna lőszerigényének több mint felét biztosítják. Az EU láthatóan a békés rendezés helyett a konfliktus eszkalálódására készül, ami aggodalomra ad okot Európa-szerte.

Brüsszel a háborúba Magyarországot is belerángatná

Az Európai Néppárt vezetője békepárti álláspontjáért a magyarokat támadja, a háborúpárti és magyargyűlölő politikus azonban Ukrajnáért mindent megtenne. Manfred Weber a Tisza aláírásgyűjtéséről szóló kérdésre úgy felelt, az EPP álláspontja világos: minden lehetséges módon támogatják Ukrajnát.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a párt kongresszusán Valenciában, 2025. április 30-án (Fotó: AFP/Jose Jordan)

Az Európai Néppárt jól láthatóan mindent megtenne Ukrajna támogatásáért, még akkor is, ha Európa jövőjét kockáztatja ezzel.

Orbán Viktor magyar kormányfő szerint Brüsszel célja, hogy Magyarországon ne maradhasson nemzeti elkötelezettségű kormány, hanem egy, az uniós érdekeket kiszolgáló vezetés kerüljön hatalomra. 

Úgy fogalmazott: az EU „rá akarja kényszeríteni” Magyarországot az ukrán uniós tagság elfogadására, valamint a háborús konfliktusba való bekapcsolódásra is.

Borítókép: A „hajlandóak koalíciója” csúcstalálkozójának résztvevői az Élysée-palotában, Párizsban, 2025. március 27-én (Fotó: AFP/Ludovic Marin)