Itt vannak Putyin feltételei a békéhez

Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó békét kötni Ukrajnával, de nem minden áron – állítják a Reutersnek nyilatkozó orosz források. Az orosz elnök több feltétel teljesítését követeli a Nyugattól, köztük a NATO keleti bővítésének írásos leállítását és bizonyos gazdasági szankciók eltörlését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Alexander Kazakov Forrás: AFP

A háború lezárása érdekében Putyin formális garanciát akar arra, hogy Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet tagköztársaságok nem csatlakozhatnak a nyugati katonai szövetséghez, írja a Reuters.

Donald Trump amerikai elnök 2025. május 19-én telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a háború lezárására érdekében (Fotó: AFP/ Drew Angerer)

A jelentések szerint Putyin a múlt héten több mint két órán át beszélt Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével, aki többször is jelezte, hogy véget kíván vetni a második világháború óta legsúlyosabb európai fegyveres konfliktusnak. 

A beszélgetés után Putyin közölte, hogy kész együtt dolgozni Kijevvel egy békememorandumon, amely a tűzszünet időzítését is tartalmazná. Jelenleg Oroszország dolgozza ki saját változatát a dokumentumból, de nem adtak határidőt annak elkészültére.

Közben Ukrajna és több európai kormány azzal vádolja Moszkvát, hogy csak időt akar nyerni, miközben csapatai folyamatosan nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában.

A béke feltételei

Három, a tárgyalások részleteit ismerő orosz forrás szerint Putyin követelései a következők: 

Írásos garancia a NATO bővítésének leállításáról, Ukrajna semlegessége, bizonyos nyugati szankciók feloldása, a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyonok ügyének rendezése, az orosz ajkú lakosság védelme Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond (Fotó: AFP/Vyacheslav Prokofyev)

Az egyik forrás úgy fogalmazott: ha Putyin úgy érzi, hogy nem érhet célt diplomáciai úton, akkor katonai sikerekkel kívánja megmutatni Ukrajnának és a Nyugatnak, hogy a „holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.

Ukrajna többször is kijelentette, hogy Oroszország nem kapott és nem is kaphat vétójogot a NATO-csatlakozási törekvései felett. A NATO is kitart a nyitott ajtó politikája mellett, és hangsúlyozza: Moszkva nem diktálhatja, ki csatlakozhat a szövetséghez.

Putyin ugyanakkor régóta sérelmezi a NATO keleti terjeszkedését, amit Oroszország stratégiai fenyegetésként értelmez. A Kreml szerint a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat becsapta Moszkvát: James Baker amerikai külügyminiszter 1990-ben szóban ígéretet tett arra, hogy a NATO nem bővül kelet felé – bár ezt sosem rögzítették hivatalos dokumentumban.

Területi követelések és háborús álláspont

Oroszország jelenleg Ukrajna mintegy egyötödét tartja ellenőrzése alatt, és a tavalyi év során gyorsabb ütemben haladt előre. A háború azonban mindkét fél számára súlyos emberi és gazdasági áldozatokkal jár.

Putyin álláspontja a területi kérdésekben is egyre szilárdabb: már nem hajlandó kompromisszumra, és ragaszkodik négy kelet-ukrajnai régió – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – teljes bekebelezéséhez. Ezen kívül továbbra is megszállás alatt tartja a Krím félszigetet, valamint részeket Harkiv és Szumi megyékből.

A nyugat-európai vezetők és Ukrajna továbbra is elutasítják Putyin feltételeit, és az orosz inváziót területszerző háborúnak tartják. Szerintük a háború lezárása orosz győzelemmel precedenst teremthet egy esetleges jövőbeli NATO-elleni támadásra is. Putyin ezzel szemben úgy látja: a háború fordulópont Oroszország és a Nyugat kapcsolatában, amelynek során Moszkvának vissza kell szereznie befolyását saját érdekszférájában.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP/Alexander Kazakov)