Egyre erőteljesebben próbálja elérni a brüsszeli politikai elit, hogy Ukrajna tervezett EU-csatlakozása minél előbb, lehetőleg 2030 előtt (!) végbemenjen – figyelmeztet a Mandiner. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május elején kijelentette, hogy fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatot.
Von der Leyen korábban Kijevben kijelentette, hogy
ha a folyamat ebben a tempóban és minőségben folytatódik, akkor 2030-nál korábban is megtörténhet a csatlakozás.
Ugyanezt gondolja Charles Michel, az Európa Tanács korábbi elnöke, valamint Manfred Weber, az EP legnagyobb frakciójával rendelkező, Magyar Pétert és társait is sorai közt tudó Európai Néppárt elnöke is.
Nem mellékes, hogy a német politikus még a Tisza Párt felvétele előtt világossá tette, csak olyanokkal dolgozik együtt, akik Ukrajna-, Európa- és jogállamiság-pártiak, és ezt Magyar Péter pártjától is elvárja – hangsúlyozza a cikk.
A Tisza Párt pedig láthatóan igyekszik ennek megfelelni, hiszen a néppárti vonalhoz igazodva áprilisban megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (körülbelül 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot.
És láthatóan támogatóik többsége is ezt várja el Magyar Péter pártjától: a Nemzet Hangja című szavazáson a kitöltők nagy többsége támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba (58,18 százalék igen, 41,82 százalék nem).
Manfred Weber egyébként az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban kijelentette, hogy az ukránoknak ugyanannyi joguk van az Európai Unióhoz tartozni, mint nekünk, magyaroknak.
A magyar kormány ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy az ukrán EU-csatlakozás felgyorsítása katasztrofális hatással lenne Magyarországra és a környező országokra is, hiszen amellett, hogy az országban jelenleg háború van, és maga a folyamat elképesztő mennyiségű pénzbe kerülne, az élet számos területén hosszú távon is súlyos, az európai emberek életére nézve negatív változásokat hozna ez a lépés.
A Mandiner összegyűjtötte az öt legfontosabb érvet Ukrajna csatlakozási folyamata felgyorsítása ellen
1. A magyar munkavállalók bére csökkenne
Ukrajna csatlakozásával legalább 30 millió ukrán kapna lehetősége arra, hogy az Európai Unió bármely országában munkát vállaljon. Ezzel nagyjából hét százalékkal bővülne az európai munkaerőpiac. Magyarországon jelen pillanatban nagyjából háromszor akkora a nettó átlagkereset, mint Ukrajnában, közel is vagyunk, egyértelmű, hogy sokan döntenének úgy, megéri átköltözni.
Az alacsonyabb bérigénnyel érkező ukrán munkavállalók versenyhelyzetet teremtenének a már eddig is munkaerőhiánnyal küzdő magyar szektorokban (építőipar, vendéglátás, mezőgazdaság), és ez akár 10–20 százalékos reálbércsökkenést eredményezhetne.
Ez leginkább az alacsonyabb képzettségű munkavállalók körében érvényesülne, de a középfokú végzettséget igénylő munkakörök sem feltétlen lennének mind biztonságban. Az ukrán vendégmunkások aránya Magyarországon 2025 elejére elérte az öt százalékot a mezőgazdasági és építőipari szektorban. Az ebben az ágazatban dolgozó ingázók 30–40 százaléka ukrán állampolgár. A csatlakozás után ez a szám ugrásszerűen nőne, tartós ingázásba és letelepedésbe fordulva, ami csak tovább növelné az alapbérek lefelé húzását és a tartós munkanélküliséget a vidéki régiókban, tovább fokozva a társadalmi feszültségeket.
A családtámogatások, gyermeknevelési támogatások és a 13. havi nyugdíj finanszírozása is komoly nehézségbe ütközne, a rendszer költsége az ukrán EU-csatlakozással évente 200–300 milliárd forinttal emelkedne. Ez az összeget a kormányzati büdzsében a közszolgáltatások, egészségügy és oktatás rovására lehet csak előteremteni. Elemzők szerint, ha a bérek 5–10 százalékkal csökkennek, a fogyasztás is visszaesne 3–4 százalékkal, és ez éves szinten 0,5–1 százalékos többletveszteséget jelenthet a magyar GDP-növekedésből – emelik ki az összeállításban.
2. Új migrációs válságot okozhatna az ukránok gyors csatlakozása
Ukrajna uniós csatlakozásával az Európai Uniót 2015 óta sújtó bevándorlási válság újabb szintre lépne, és ez Magyarországot nagyon nehéz helyzetbe sodorná. A Magyar Külügyi Intézet korábban a Mandineren is ismertetett tanulmányában idézi az Ukrán Jövő Intézet 2023-as kutatásának adatait, amelyek szerint a háború előtt 41–44 milliós Ukrajnát az elmúlt években 6,5 millióan hagyták el, emellett 3,5 millió belső menekültet tartanak számon.
Ukrajna csatlakozásával legalább 30 millió ukrán kapna lehetősége arra, hogy az Európai Unió bármely országában munkát vállaljon, és egy jó részük teljesen érthető módon útnak is indulna az összeomlott országból egy jobb élet reményében.
Ez a belső, legális migráció jelentősen megterhelné az uniós – és mivel szomszéd ország vagyunk, elsősorban a magyar – ellátórendszereket.
Emellett az illegális migráció is lendületet kaphatna. Jelenleg nem lehet tudni, hogy az orosz–ukrán háború rendezését követően hol lesznek Ukrajna határai, de biztosan létrejön majd egy új, több száz – esetleg ezer – kilométer hosszú, jelenleg ismeretlen és rendezetlen határszakasz.
Amennyiben az ukránok felvételt nyernek, ez a vonal választja majd el az Európai Uniót és Oroszországot. Ennek ellenőrzése olyan feladat, amellyel sem az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) sem az ukrán hatóságok nem tudnának megbirkózni.
Új migrációs útvonalak nyílhatnának meg Ázsia felől, és újabb kelet felől ukrán földön keresztül érkező migrációs hullámokkal kellene megküzdenie az uniónak. Az új külső uniós határokon többen próbálnának majd bejutni Közép-Ázsia térségéből, valamint Afganisztánból is. A beérkező migránsok egy része pedig Magyarországon keresztül próbálna eljutni a nyugati tagállamok területére. Amennyiben pedig Ukrajna a schengeni övezethez is csatlakozhatna, a migránsok innentől kezdve kedvük szerint utazhatnának át Európán, könnyedén elkerülve az ellenőrzéseket.
3. Tönkretenné a magyar gazdálkodókat
Ukrajna EU-csatlakozásával jelentősen, 41 millió hektárral bővülne az unió 157 millió hektáros mezőgazdaságának mérete. Ezáltal
Ukrajna válna a közös agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettjévé, a teljes költségvetés mintegy harmadát zsebelve be, ezzel megrövidítve a szigorú uniós előírásokat betartó gazdákat, köztük a magyar termelőket is.
A költségvetés agrártámogatásainak jó részét jelenleg területalapon osztják szét, így a keretösszeget elképesztő mértékben csökkentené az ukránoknak adandó pénz, és ennek összegével kevesebb jutna a többi tagállam gazdáinak, azaz a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítása miatt a magyar gazdák is nagyságrendekkel kevesebb uniós forráshoz jutnának az eddigiekhez képest. A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint
Ukrajna csatlakozásával a magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedne el a kieső közös agrárpolitikai (KAP) források miatt.
Egy ilyen mértékű forráskiesés valószínűleg a fent említett versenyhátrány mellett tönkretenné a teljes ágazatot, és biztosan csődbe sodorhatná a kis- és közepes méretű családi gazdaságokat – hangsúlyozza a Mandiner.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre, óriási termőterületekkel és kiváló adottságokkal, azonban keleti szomszédunkban az Európai Unió törvényeinél jóval lazább szabályozások vannak érvényben, és sokkal olcsóbb a munkaerő, épp ezért az előállítási költségeik jóval alacsonyabbak. Amennyiben uniós piacra lépnének, a többi európai tagállam gazdálkodói óriási versenyhátrányba kerülnének.
Ukrajna csatlakozása esetén az európai búzatermés 15 százalékát, a kukoricatermés 49 százalékát és összességében a gabonatermelés 20 százalékát adná. Ez a dömping nyomott árakat eredményezne, és a magyar gazdák nem tudnának versenyezni az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékekkel.
4. Az Európai Unió a háborút is importálná Ukrajna felvételével
Magyar Külügyi Intézet tanulmánya szerint Ukrajna EU-csatlakozása új koordinációs mechanizmusok bevezetését tenné szükségessé, ám egyértelmű, hogy az Európai Unió jelenleg képtelen Ukrajna biztonságát garantálni. Ukrajna NATO-csatlakozásának pedig reálisan szemlélve gyakorlatilag nulla az esélye, így az ukrán állam biztonsági garanciáit legfeljebb bilaterális egyezményekkel lehetne megoldani.
Az Európai Unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka nagyon hasonlít a NATO híres 5. cikkelyéhez. Amennyiben egy országot támadás ér, önállóan, azaz az Európai Tanács konszenzusa nélkül aktiválhatja azt, és ez esetben a többi tagállamnak a segítségére kell sietnie.
Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajna EU-tag lenne, aktiválhatná a cikkelyt, ami – legalábbis jogilag – automatikusan hadviselő féllé tenne minden EU-tagállamot.
Feltehetően erre gondolt Orbán Viktor, amikor úgy fogalmazott, „ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is”. Az említett cikkelynek nincs végrehajtási utasítása, ezért eddig nem látott értelmezési vitát okozna, amely a tagállamok közti megosztottsághoz vezetne. Az ellenfél viszont automatikusan hadviselő félnek tekinthetné az Európai Uniót, és amennyiben ez bekövetkezne, a kérdéssel a NATO-nak is foglalkoznia kellene.
Az Európai Unió történetében példátlan, hogy egy háborúban álló ország csatlakozzon a közösséghez, de még ha meg is történne a békekötés, a jogi értelemben lezárt konfliktus utóhatásai olyan veszélyeket rejtenek, amelyeket az unió képtelen lenne kezelni. Az orosz–ukrán háború minden bizonnyal egy olyan békekötéssel zárul majd, amelynek eredményeként Ukrajna jelenlegi, nemzetközi szinten elismert határai megváltoznak majd.
Amennyiben az Európai Unió felveszi tagjai közé Ukrajnát, egy állandó háborús veszéllyel fenyegető konfliktusövezetet vesz fel, az ezzel járó feladatokkal és költségekkel. Ezzel a lépéssel eltűnne az Európai Unió és Oroszország közötti pufferzóna, amelyet eddig épp Ukrajna jelentett, és a két nagyhatalom közvetlenül határossá válna egymással. Ezzel pedig az európai közösség biztonsági helyzete is drasztikusan megváltozna.
5. Beengednénk az ukrán maffiát az unió területére
Ukrajna Európa egyik legkorruptabb országa, ahol a háború előtt is nagyon erőteljes volt a szervezett bűnözés, ám a helyzet most még rosszabb. Az országba beáramlott fegyverszállítmányokból rengeteg fegyver a feketepiacra, majd a bűnözői csoportok kezébe került. Az ukrán maffiának HR-problémái sem lesznek,
a leszerelt katonák rehabilitációja jelenleg megoldatlan, és vélhetően sokan vannak köztük, akik munka nélkül maradnak, traumatizáltak, viszont van egy terület, amelyen komoly szakértelemre tettek szert az elmúlt években, és ez nagyon hasznos tudás, ha valaki a maffiához szeretne csatlakozni.
Amennyiben Ukrajna az Európai Bizottság elképzelései szerint gyorsított ütemben csatlakozna az unióhoz, ez a probléma minket, magyarokat is érintene. Az Európai Unióban a szabad mozgás lehetőségével és a határellenőrzés kikerülésével az ukrán szervezett bűnözői csoportok sokkal könnyebben bonyolíthatnák le üzleteiket a többi tagállam területén, és földrajzi közelségünk miatt ez Magyarországon mindenképp érezhetővé válna.
A hazai droghelyzet így is nagyon súlyos, a szintetikus drogok terjedésével egyre rosszabbnak tűnik, és az ukránok „piacra lépése” nem segítene ezen, ahogy a terjeszkedő bűnbandák közötti összecsapásokat sem kívánja vissza a mindennapjaiba a magyar társadalom – húzza alá a Mandiner összeállítása.
A közbiztonság állapotán persze az sem javítana, hogy Ukrajna EU-csatlakozása biztosan a migráció intenzitásának és a Magyarországon tartózkodó migránsok számának növekedését hozná magával. Ez önmagában is súlyos közbiztonsági veszélyt hordoz magában. Anglia, Németország, Svédország és Franciaország példája egyaránt azt mutatja, hogy a – rövid távon egyébként is lehetetlen – integrációs kísérletek szinte mind kudarcot vallanak, és a bevándorlók számának növekedésével egyenes arányban nő a bűnelkövetések száma, sok esetben pedig a migránsközösségekben új szervezett bűnözői hálózatok jönnek létre.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: AFP)
