Feszült hangulatban kezdődik az EU–Kína csúcstalálkozó

Peking ad otthont az Európai Unió és Kína állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának, amely a kétoldalú kapcsolatok ötvenedik évfordulóját hivatott megünnepelni, de a diplomáciai hangulat inkább emlékeztet egy kereskedelmi háború előszobájára. Az EU és Kína közötti ellentétek mellett ugyanis az Egyesült Államok nyomása is komoly árnyékot vet a tárgyalásokra.

Illusztráció Forrás: AFP

A csúcs közvetlen előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 30 százalékos vámot vet ki az Európai Unióból származó exportcikkek nagy részére. Az uniós döntéshozók emiatt az amerikaiakkal párhuzamosan Kínával is feszült helyzetbe kerültek, Brüsszel ugyanis egyszerre próbál megfelelni az Egyesült Államok elvárásainak és korlátozni Kína gazdasági nyomulását.

Kína és az EU közötti nézeteltérések javarészt összeegyeztethetetlenek, ami erősen korlátozza az együttműködési lehetőségeket, még akkor is, ha mindkét félnek érdekében állna egyes Trump-ellenes intézkedések összehangolása

– fogalmazott Emre Peker, az Eurasia Group európai igazgatója. Peking ezzel párhuzamosan nyomást gyakorolhat Brüsszelre is, hogy ne álljon Washington mellé a kereskedelmi szankciók kérdésében. 

A kínai vezetés minden bizonnyal megpróbálja rávenni az uniós tárgyalófeleket arra, hogy utasítsák el a Kína-ellenes amerikai intézkedéseket

– mondta Henrietta Levin, a CSIS Kína-tanulmányok szakértője.

Kevés a közös pont a felek között

Az EU és Kína közötti kapcsolatok már Trump nélkül is feszült mederben folynak. Az unió korábban korlátozásokat vezetett be a kínai gyártók részvételére az orvostechnikai közbeszerzéseken, mire Peking válaszul vámokat vetett ki több európai termékre, például a francia konyakra. A felek emellett egymást vádolják a túltermelés, az állami támogatások és a piacra jutási korlátozások miatt.

Brüsszel és Peking között különösen feszült a viszony

– mondta Jörn Fleck, az Atlantic Council szakértője. 

Több mindenben nem értenek egyet, mint amiben igen, még ha egyikük sem engedheti meg magának, hogy a kapcsolat teljesen összeomoljon

– tette hozzá. A mostani találkozó központi témái között szerepel a kereskedelmi egyensúlytalanság, a vámok kérdése, valamint a Kína által biztosított állami támogatások és az ezekből fakadó túlkínálat. A felek tárgyalnak majd az elektromos járművekre és ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozásokról is, de komoly áttörésre kevesen számítanak. A találkozót megelőző napokban több elemző is kiemelte, hogy a csúcs legnagyobb „eredménye” már az is lehet, hogy egyáltalán megtartják. Lukas Fiala, a London School of Economics elemzője szerint „a két fél közötti gazdasági és geopolitikai feszültségek olyan mélyek és tartósak, hogy egyetlen csúcstalálkozó nem tudja helyrehozni azokat”. A háttérben az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat volumene továbbra is jelentős. A két fél együtt a világkereskedelem csaknem 30 százalékát adja, és 2024-ben 845 milliárd euró értékben bonyolítottak le áruforgalmat. Azonban az egyensúly Kína javára tolódik, az EU több mint kétszer annyi árut importál Kínából, mint amennyit exportál oda.

Ukrajna és a globális rend is napirenden lesz

A csúcs hivatalos napirendjén szerepelnek a klímaváltozással, a biodiverzitással és a zöld átmenettel kapcsolatos kérdések is, de geopolitikai témák is előtérbe kerülnek, különösen az orosz–ukrán háború, amelyben Kína eddig vonakodott elítélni Moszkvát. Brüsszel ennek kapcsán is világos álláspontra készül, a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a többoldalú együttműködés fontosságát hangsúlyozza majd. Hogy Peking mennyire hajlandó erre nyitni, az viszont továbbra is kérdéses.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)