Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ukrán parlament megszavazott egy olyan törvénymódosítást, amely a sajtóban és civil szervezetek részéről is aggodalmakat váltott ki. A változás a hatályos szabályozás szerint központosítja az ügyészi hatásköröket, és több értelmezés szerint gyengítheti a független korrupcióellenes intézmények – így például a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) – működését.
A döntés belföldi vitát is kiváltott: civil szervezetek és ukrán polgárok is utcára vonultak, hogy aggodalmuknak adjanak hangot a függetlenség csorbulása miatt.
Tömegtüntetések kezdődtek Ukrajna-szerte Zelenszkij és az autokrata rezsimje ellen.
Mindezek kapcsán szerkesztőségünk levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Az alábbi kérdéseket tettük fel:
Összeegyeztethető-e az Európai Unió csatlakozási feltételrendszerével ez a törvénymódosítás, amely központosítja az ügyészségi hatásköröket, és egyúttal szűkíti a korrupcióellenes intézmények függetlenségét?
Arra is kerestük a választ, hogy elképzelhető-e Ukrajna uniós csatlakozása a jogállamiság ilyen, rendszerszintű leépítését követően. Feltettük a kérdést Brüsszelnek, hogy mi az Európai Bizottság álláspontja az ukrajnai sajtószabadság, a politikai pártok működése és a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar közösség – jogainak korlátozásával kapcsolatban?
A levélre sem Ursula von der Leyen, sem az Európai Bizottság szóvivői nem küldtek választ.
Mivel Ukrajna hivatalos uniós csatlakozási folyamata zajlik, a csatlakozó országoktól elvárt jogállamisági, kisebbségvédelmi és intézményi függetlenségi normák betartása elengedhetetlen.
Az Európai Bizottság korábbi gyakorlata alapján ezek az elvárások más tagjelölt országok esetében is következetesen megjelentek.
A mostani módosítást a kormány azzal indokolta, hogy így felszámolhatják az állítólagos orosz befolyást ezen szerveknél – ám kritikusai szerint a lépés valójában politikai túlkapás, amellyel Zelenszkij belső köreinek kedveznek.
Amint arról korábban beszámoltunk, a NABU és a SAPO valóban vizsgálatot indítottak Zelenszkij közeli emberei ellen. Például Olekszij Csernyisov miniszterelnök‑helyettes ellen – akit Zelenszkij köréhez tartozó személynek tartanak. Esetében is korrupciós ügy zajlott, mégis hivatalában maradhatott
Ez a lépés váltotta ki a végső lökést a független korrupcióellenes struktúrák elleni központosítás menetében.
Arról is beszámoltunk, hogy Zelenszkijék emberei 40 millió dollárt (több mint 14 milliárd forint) sikkasztottak el, amelyről az ukrán biztonsági szolgálat rántotta le a leplet. A csalásban egy ukrán fegyvergyártó cég, a Lviv Arsenal, valamint a védelmi minisztérium alkalmazottai vettek részt.
Számos korrupciós ügyet lepleztek le ezenkívül Lviv megyében is, ahol a hadsereg számára történő technikai eszközbeszerzések során mintegy 64 millió hrivnya (kb. 600 millió forint) kár keletkezett a szabálytalan közbeszerzések miatt.
A Magyar Nemzet rávilágított arra is, hogy Ukrajna már az orosz–ukrán háború előtt is Európa egyik legkorruptabb országa volt.
Mint ismert mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna folytatja a szükséges reformokat, akár már 2030 előtt is csatlakozhat az Európai Unióhoz.
Eközben Brüsszel hallgat a kijevi jogállamiság romló állapotáról és az aggasztó belpolitikai fejleményekről.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba – hangsúlyozta a külgazdasági- és külügyminiszter.
A „Mi a világrend jövője?” című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba – hangsúlyozta a külgazdasági- és külügyminiszter.
A „Mi a világrend jövője?” című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba – hangsúlyozta a külgazdasági- és külügyminiszter.
A „Mi a világrend jövője?” című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
Az előző negyedszázadban monolit hatalmi rendszert építettek ki Brüsszelben, ami most töredezik – fogalmazott Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az Alapjogokért Központ által szervezett
Vesztegetés közben érték tetten.
Róna Tamás jelezte, hogy a Rabbitestület és a Zsima elnökeként és emberként is vissza kell utasítania azt a gyűlöletet, amit a Kneecap nevű zenekar képvisel.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
Az előző negyedszázadban monolit hatalmi rendszert építettek ki Brüsszelben, ami most töredezik – fogalmazott Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az Alapjogokért Központ által szervezett
Vesztegetés közben érték tetten.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Az igazi Zelenszkij
