Washingtonban tárgyal Trump és Netanjahu
Netanjahu harmadszor utazik a Fehér Házba, mióta Trump közel fél éve újra hivatalba lépett. Ez lesz azonban az első találkozójuk azóta, hogy az Egyesült Államok csatlakozott Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni támadásaihoz, majd közvetített a tűzszünetben Izrael és Irán között.
Sokan úgy látják, hogy a közelmúltbeli 12 napos háború kedvezőbb feltételeket teremthet a gázai háború lezárásához. Netanjahu az iráni támadásokra adott kemény válasz miatt most nagyobb belpolitikai támogatást élvez. Elemzők szerint így nagyobb mozgástere lehet megállapodni a békéről, még a szélsőjobboldali koalíciós partnerei ellenkezése mellett is, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy Izrael megtartsa a gázai ellenőrzést.
A Hamász katonailag is gyengült az Irán elleni csapások következményeként, ami kompromisszumkészebb magatartást eredményezhet.
Trump eközben már más közel-keleti prioritásokra szeretne fókuszálni – például az Izrael és Szíria közötti határegyezmény közvetítésére, az Izrael–Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásának újraindítására és az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások felélesztésére.
Az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások hónapok óta holtpontra jutottak egy alapvető nézeteltérés miatt. Izrael ideiglenes fegyverszünetet ajánlott a túszok szabadon bocsátása fejében, de nem akarta teljesen leállítani a háborút. A Hamász viszont a harcok végleges befejezését és az izraeli csapatok teljes kivonását követeli.
A legújabb, Hamásznak benyújtott javaslat állítólag Washington garanciáját is tartalmazza, valamint elköteleződést a tartós tűzszünet és az összes túsz szabadon engedéséről szóló tárgyalások folytatására.
Hivatalosan még nem jelentettek be megállapodást, de médiaértesülések szerint a terv alapján a Hamász 60 nap alatt öt ütemben adná át a 28 túszt – 10 élőt és 18 holttestet –, ezúttal elkerülve a korábbi, kaotikus átadási ceremóniákat. A Gázába érkező humanitárius segély mennyisége is jelentősen nőne.
A megállapodás első napján, az első nyolc élő túsz szabadon engedése után az izraeli hadsereg kivonulna az északi övezetből, egy hét múlva pedig a déli részekről is. A 10. napon a Hamász hivatalosan közölné, kik vannak még életben és milyen állapotban, míg Izrael információkat adna a több mint 2000 gázai lakosról, akiket a háború alatt „adminisztratív őrizetbe” vettek – vagyis vád és tárgyalás nélkül tartanak fogva.
A túszokért cserébe ismét nagyszámú palesztin rab szabadulhat izraeli börtönökből.
Trump ezt a javaslatot „végső” fegyverszüneti tervnek nevezte, és a múlt héten azt állította, hogy Izrael már elfogadta a véglegesítéshez szükséges feltételeket.
Pénteken a Hamász azt mondta, hogy „pozitív szellemben” válaszolt, de fenntartásait is kifejtette. Egy palesztin tisztviselő szerint a vitás pontok közé tartozik a Gázai Humanitárius Alapítvány – Izrael és az USA által támogatott – működésének befejezése, valamint az ENSZ és partnerei visszatérése a segélyezés felügyeletéhez.
A Hamász állítólag az izraeli csapatkivonás menetrendjét és a Rafah határátkelőnél folyó izraeli-egyiptomi műveleteket is vitatja. Netanjahu hivatalos közleménye szerint a Hamász által kért változtatások „elfogadhatatlanok” Izrael számára. A kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Hamászt teljesen lefegyverezzék – ám az iszlamista szervezet ezt eddig kategorikusan elutasította.