Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Donald Trump amerikai elnök hétfőn újságíróknak megerősítette, hogy beszélni fog Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a Gázai övezetben fogva tartott túszok ügyéről. A Hamász továbbra is több tucat izraeli és külföldi túszt tart fogva. Trump szerint közvetlen egyeztetéssel próbálja előmozdítani a foglyok szabadon engedését – írja a The Guardian.
Trump korábban újságíróknak azt mondta, hogy „nagyon határozott” volt Netanjahuval a háború befejezéséről, és úgy véli, „a héten megszülethet a megállapodás”.
Netanjahu még indulás előtt kijelentette: „A megbeszélt feltételeken dolgozunk, hogy elérjük a megállapodást. Úgy gondolom, a Trump elnökkel folytatott tárgyalás mindenképp előmozdíthatja azt az eredményt, amiben mindannyian reménykedünk.”
Vasárnap este Katarban folytatódtak az Izrael és a Hamász közötti közvetett tárgyalások az Egyesült Államok támogatásával. A cél egy 60 napos tűzszünet és a túszok szabadon engedéséről szóló megállapodás.
Egyelőre azonban nem világos, sikerül-e áthidalni a fennálló alapvető nézeteltéréseket – írja a BBC.
A Gázai övezetben rettenetes körülmények között élő, háborútól kimerült palesztinok és a Hamász által fogva tartott izraeli túszok aggódó hozzátartozói is csak óvatos optimizmussal várják a fejleményeket a folyamatos izraeli légicsapások közepette.
Szombat este Izraelben nagy tüntetéseket tartottak, ahol a kormányt sürgették, hogy kössön megállapodást mintegy 50 gázai túsz hazatéréséről – közülük 20-an lehetnek még életben. Több családtag kérdőre vonta a hatóságokat, miért nem engedik szabadon valamennyi foglyot a megállapodás alapján.
Netanjahu harmadszor utazik a Fehér Házba, mióta Trump közel fél éve újra hivatalba lépett. Ez lesz azonban az első találkozójuk azóta, hogy az Egyesült Államok csatlakozott Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni támadásaihoz, majd közvetített a tűzszünetben Izrael és Irán között.
Sokan úgy látják, hogy a közelmúltbeli 12 napos háború kedvezőbb feltételeket teremthet a gázai háború lezárásához. Netanjahu az iráni támadásokra adott kemény válasz miatt most nagyobb belpolitikai támogatást élvez. Elemzők szerint így nagyobb mozgástere lehet megállapodni a békéről, még a szélsőjobboldali koalíciós partnerei ellenkezése mellett is, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy Izrael megtartsa a gázai ellenőrzést.
A Hamász katonailag is gyengült az Irán elleni csapások következményeként, ami kompromisszumkészebb magatartást eredményezhet.
Trump eközben már más közel-keleti prioritásokra szeretne fókuszálni – például az Izrael és Szíria közötti határegyezmény közvetítésére, az Izrael–Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásának újraindítására és az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások felélesztésére.
Az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások hónapok óta holtpontra jutottak egy alapvető nézeteltérés miatt. Izrael ideiglenes fegyverszünetet ajánlott a túszok szabadon bocsátása fejében, de nem akarta teljesen leállítani a háborút. A Hamász viszont a harcok végleges befejezését és az izraeli csapatok teljes kivonását követeli.
A legújabb, Hamásznak benyújtott javaslat állítólag Washington garanciáját is tartalmazza, valamint elköteleződést a tartós tűzszünet és az összes túsz szabadon engedéséről szóló tárgyalások folytatására.
Hivatalosan még nem jelentettek be megállapodást, de médiaértesülések szerint a terv alapján a Hamász 60 nap alatt öt ütemben adná át a 28 túszt – 10 élőt és 18 holttestet –, ezúttal elkerülve a korábbi, kaotikus átadási ceremóniákat. A Gázába érkező humanitárius segély mennyisége is jelentősen nőne.
A megállapodás első napján, az első nyolc élő túsz szabadon engedése után az izraeli hadsereg kivonulna az északi övezetből, egy hét múlva pedig a déli részekről is. A 10. napon a Hamász hivatalosan közölné, kik vannak még életben és milyen állapotban, míg Izrael információkat adna a több mint 2000 gázai lakosról, akiket a háború alatt „adminisztratív őrizetbe” vettek – vagyis vád és tárgyalás nélkül tartanak fogva.
A túszokért cserébe ismét nagyszámú palesztin rab szabadulhat izraeli börtönökből.
Trump ezt a javaslatot „végső” fegyverszüneti tervnek nevezte, és a múlt héten azt állította, hogy Izrael már elfogadta a véglegesítéshez szükséges feltételeket.
Pénteken a Hamász azt mondta, hogy „pozitív szellemben” válaszolt, de fenntartásait is kifejtette. Egy palesztin tisztviselő szerint a vitás pontok közé tartozik a Gázai Humanitárius Alapítvány – Izrael és az USA által támogatott – működésének befejezése, valamint az ENSZ és partnerei visszatérése a segélyezés felügyeletéhez.
A Hamász állítólag az izraeli csapatkivonás menetrendjét és a Rafah határátkelőnél folyó izraeli-egyiptomi műveleteket is vitatja. Netanjahu hivatalos közleménye szerint a Hamász által kért változtatások „elfogadhatatlanok” Izrael számára. A kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Hamászt teljesen lefegyverezzék – ám az iszlamista szervezet ezt eddig kategorikusan elutasította.
Borítókép: Benjámin Netanjahu és Donald Trump (AFP)
Teheránná változtatták az északolasz nagyvárost – írják a helyi lapok.
A német rendőrök nem nézik jó szemmel a lengyelek határvédelmi önszerveződését.
Amerikától Oroszországig idézik az orosz külügyminiszter szavait.
A 2026-os választások kulcskérdése nem a belpolitikai egyensúly, hanem a nemzetközi beavatkozás mértéke lesz – írja az Alapjogokért Központ főigazgatója új bejegyzésében.
Teheránná változtatták az északolasz nagyvárost – írják a helyi lapok.
A német rendőrök nem nézik jó szemmel a lengyelek határvédelmi önszerveződését.
Amerikától Oroszországig idézik az orosz külügyminiszter szavait.
A 2026-os választások kulcskérdése nem a belpolitikai egyensúly, hanem a nemzetközi beavatkozás mértéke lesz – írja az Alapjogokért Központ főigazgatója új bejegyzésében.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Teheránná változtatták az északolasz nagyvárost – írják a helyi lapok.
A német rendőrök nem nézik jó szemmel a lengyelek határvédelmi önszerveződését.
Amerikától Oroszországig idézik az orosz külügyminiszter szavait.
A 2026-os választások kulcskérdése nem a belpolitikai egyensúly, hanem a nemzetközi beavatkozás mértéke lesz – írja az Alapjogokért Központ főigazgatója új bejegyzésében.
Százötvenmilliárd euró. Ennyit költött eddig az Európai Unió a háborúra, tolt bele Ukrajnába.
Nagy hatótávolságú ukrán drónok találták el.
Vállalkozók, akik a háború árnyékában gyarapodnak.
A Tisza Párt vezére a valóság meggörbítésével próbálkozott, de a tények a padlóra küldték.
A német rendőrök nem nézik jó szemmel a lengyelek határvédelmi önszerveződését.
Azt kérik, hogy aki teheti, halassza el az utazását, vagy inkább szálljon buszra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
