A felmérés szerint az Európai Unió úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37 százalék), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék) koncentrálna.
A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. A megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadók 77 százaléka szerint az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.
A magyar válaszadók 61 százaléka szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben. A válaszadók 88 százaléka mondta azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. A magyar válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.
Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, a megkérdezettek az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41 százalék), a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31 százalék) jelölték meg az első helyeken.
A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36 százalék) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35 százalék) az a terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. A védelem és biztonság témakörét a válaszadók 29 százaléka tartotta fontosnak, és szintén 29 százalék volt azok aránya, akik az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra területét jelölték meg.
Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46 százalék), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37 százalék), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33 százalék) jelölték meg.
A megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. Ötven százalékuk szerint ez a hatás pozitív, 31 százalékuk szerint nem kifejezetten pozitív vagy negatív, 18 százalékuk szerint pedig negatív. A válaszadók 73 százaléka szerint országuknak előnyére vált az uniós csatlakozás. Magyarázatként azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37 százalék), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36 százalék), és segíti a gazdasági növekedést (29 százalék).
