Újabb szankciók Irán ellen

Az ENSZ vasárnap kora reggel ismét szankciókat léptetett életbe Irán ellen nukleáris programja miatt, tovább súlyosbítva az Iráni Iszlám Köztársaság helyzetét, miközben az emberek egyre nehezebben jutnak élelmiszerhez, és mind jobban tartanak a jövőtől. A szankciók ismét befagyasztják az iráni külföldi vagyont, megtiltják a Teheránnal kötött fegyverüzleteket, és büntetik Irán ballisztikusrakéta-programjának bármilyen fejlesztését is.

Teherán Bahrestan tér Fotó: ATTA KENARE Forrás: AFP

A büntetőintézkedések egy „snapback” nevű mechanizmus révén léptek hatályba, amely Irán 2015-ös, világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásában szerepel, és akkor léptek életbe, amikor az iráni gazdaság már amúgy is válságban van.

Az ENSZ szankciókat vezetett be Irán ellen (Fotó: AFP/Atta Kenare)

Az iráni rial árfolyama történelmi mélypontra süllyedt, ami még tovább hajtja fel az élelmiszerárakat, és megnehezíti a mindennapi életet. Ez a hús, a rizs és más alapvető élelmiszerek árát is érinti az iráni családok asztalán. Közben az emberek attól tartanak, hogy újabb összecsapások törhetnek ki Irán és Izrael – sőt, akár az Egyesült Államok – között, mivel a júniusi, 12 napos háború során megtámadott rakétabázisokat most újjáépítik.

Aktivisták az elnyomás erősödésétől félnek az Iszlám Köztársaságon belül, ahol állítólag már több embert végeztek ki idén, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Sina, egy 12 éves fiú édesapja, aki csak keresztnevét vállalta a következményektől tartva, azt mondta, hogy az ország még az 1980-as évek iráni–iraki háborúja és az azt követő évtizedek szankciói alatt sem élt át ennyire nehéz időszakot.

Visszavont szankciók Irán ellen 

A snapbacket úgy alakították ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában ne lehessen megvétózni, vagyis Kína és Oroszország önmagában nem tudja megakadályozni – ahogyan korábban más, Teherán elleni intézkedéseket sem tudtak megállítani. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton „csapdának” nevezte ezt a mechanizmust Irán számára.

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság 30 nappal ezelőtt indította el az újraaktiválást, miután Irán tovább korlátozta nukleáris programjának ellenőrzését, és patthelyzet alakult ki az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokban – írja az NPR.

Irán időközben kilépett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelési köréből azután, hogy Izrael a júniusi háború során támadást mért az ország nukleáris létesítményeire. Közben továbbra is 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránkészlettel rendelkezik – ez mindössze egy lépésre van a kilencvenszázalékos, fegyvergyártásra alkalmas szinttől –, ami nagyrészt elegendő több atombomba előállításához, ha Teherán a fegyverkezés mellett döntene. Irán régóta állítja, hogy nukleáris programja békés célú, de a Nyugat és a NAÜ szerint 2003-ig szervezett fegyverprogramot folytatott. 

UN imposes 'snapback' sanctions on a hungrier, poorer and more anxious Iran | Click on the image to read the full story https://t.co/vWGRVJm3HY

— KMBC (@kmbc) September 28, 2025

A brit, francia és német külügyminiszterek közös nyilatkozatban jelentették be, hogy továbbra is keresni fogják az új diplomáciai megoldást annak biztosítására, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez.

Felszólították Teheránt, hogy tartózkodjon minden eszkalációs lépéstől.

Irán engedélyezte az ENSZ-ellenőrök visszatérését nukleáris létesítményeibe, de Maszúd Peszeskján elnök közölte: az Egyesült Államok csupán rövid haladékot ajánlott cserébe a teljes dúsított uránkészlet átadásáért, amit elfogadhatatlannak nevezett.

Irán szövetségesei, Oroszország és Kína az utolsó pillanatban is próbálták elérni, hogy a szankciók bevezetését áprilisig halasszák, de pénteken nem sikerült elegendő szavazatot gyűjteniük a Biztonsági Tanácsban, így az intézkedések vasárnap éjfélkor hatályba léptek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a szankciók végre leleplezték a Nyugat politikáját, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsában akadályozza a konstruktív megoldások keresését, és zsarolással, nyomásgyakorlással próbál egyoldalú engedményeket kicsikarni Teheránból.

Irán régóta hangoztatja, hogy nem törekszik atomfegyverre. A szankciók a 2015-ben befagyasztott intézkedések visszaállítását jelentik, amikor Irán Barack Obamával kötött megállapodás keretében beleegyezett nukleáris programja jelentős korlátozásába.

Az Egyesült Államok már korábban is súlyos szankciókat vezetett be, többek között arra kényszerítve minden országot, hogy ne vásároljon iráni olajat, miután Donald Trump első elnöki ciklusa idején kilépett a megállapodásból 

– írja a The Guardian.

Irán és az Egyesült Államok idén több fordulót is tárgyalt ománi közvetítéssel, ám ezek júniusban kudarcba fulladtak, miután előbb Izrael, majd az Egyesült Államok csapást mért iráni nukleáris létesítményekre.

Irán szombaton konzultációra visszahívta brit, francia és német nagyköveteit – jelentette az állami televízió.

Borítókép: Teherán, Bahrestan tér (Fotó: AFP)