Rasszizmust kiáltva forgatnák fel a vidéki kultúrát a tudósok

Mikroagresszióval és rasszizmussal vádolják a brit vidék lakóit a Leicesteri Egyetem Gyűlölettudományi Intézetének kutatói. Szerintük ha több mecset és halal étkezési lehetőség lenne, jobban éreznék magukat a migránsok Nagy-Britannia vidéki részén.

Illusztráció (Forrás: Pixabay)

Nagy-Britannia vidéki része „túl fehér” – állítják a Leicesteri Egyetem Gyűlölettudományi Intézetének kutatói, akik az intézményi és a kulturális sokféleséget hiányolják a hagyományos tájról.

Nagy-Britannia lakói egyre kevésbé vevők a kultúrájuk gazdagítására (Fotó: Anadolu via AFP)

Vidéki Rasszizmus Projekt: A befogadó vidék felé című jelentésük szerint a falusi területeken élő kisebbségek számára a társadalmi befogadás és a kulturális érzékenység fejlesztése kiemelten fontos kérdés – írja a The Telegraph brit napilap.

A kutatásban részt vevő tudósok szerint az angol vidéket jellemző „monokultúra” nemcsak a különböző etnikumok érzéseit sérti, hanem pszichológiai terhet is ró rájuk. A tanulmány szerint a hagyományos brit falusi kultúrára, például a kocsmakultúrában és a helyi szokásokban jellemző „egységes” mentalitás kirekesztővé teszi a társadalmi környezetet a kisebbségek számára.

Az egyik legnagyobb problémát a vallási és kulturális igények kielégítésének hiánya jelenti: a jelentés szerint nem áll rendelkezésre megfelelő kulturális és vallási infrastruktúra, például kevés a halal vagy kóser élelmiszert kínáló hely, és nincs elég mecset sem. Ez a hiány a leicesteri tudósok szerint növeli az érzést, hogy a falusi közösségek nem nyitottak vagy nem megfelelők sokszínű társadalmi normák kialakítására.

A jelentés azt állítja, hogy a „vidéki rasszizmus” részben a félelem és a „demográfiai változásokkal szembeni ellenállás” miatt alakult ki. Kijelenti, hogy ezeket a változásokat gyakran „a vidéki identitás stabil és tartós normájának fenyegetéseként” értelmezik ahelyett, hogy „gazdagító folyamatként” ismernék el őket.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a változáshoz nem elég a tolerancia: a helyi vállalkozásoknak és közösségeknek nyitniuk kell a kulturális érzékenység felé, alkalmazkodva az igényekhez, és folytatniuk kell a „tartós befogadás” folyamatát. Ezáltal nem csupán a kisebbségek számára lesz komfortosabb a vidéki élet, hanem a közös társadalmi szellem is erősödhet, csökkentve a rasszizmus és idegengyűlölet kialakulásának esélyeit.

A vizsgálat kétéves kutatás eredménye, melyben száztizenöt személyt, köztük helyi lakosokat, vállalkozókat és aktivistákat kérdeztek meg kötetlen beszélgetéseken keresztül. A kutatócsoport, élükön Neil Chakraborti professzorral, szerint a vidéki Angliában tapasztalt „rasszizmus” nagyban hozzájárul a szélsőjobboldali ideológiák terjedéséhez. A résztvevők szerint a „kulturális változások” félelemkeltők és „észrevétlenül” fenntartják a társadalmi sztereotípiákat, amelyek megosztják az embereket.

Ezzel szemben a vidéki életmódot és hagyományokat védő Countryside Alliance kétkedve fogadta a kutatás eredményeit, azzal érvelve, hogy azokat nem adatokra, „csupán anekdotákra” alapozzák, és nem tükrözik a valós helyzetet.

Soha nem bagatellizálnánk egyetlen rasszista cselekményt sem, amellyel szemben fel kell lépni, bárhol is történjen, de az a narratíva, hogy a vidéki közösségek eleve rasszistábbak, mint a városiak, egyszerűen nonszensz

– fakadt ki Tim Bonner, a szervezet vezetője. 

A statisztikák szerint a vidéki térségekben, különösen az ország bizonyos részein, valószínűleg kevesebb elkövetett rasszista cselekmény történik, mint a nagyvárosokban

– tette hozzá. A tanulmány szerint a „vidéki rasszizmus” szűkítheti a társadalmi integráció lehetőségeit, valamint növelheti a politikai radikalizmus iránti fogékonyságot, csökkentéséhez pedig „a vidéki közösségek valódi nyitottsága és a helyi vállalkozások kulturális érzékenységének növelése” kulcsfontosságú. Ehhez hozzátartozik például a halal és kóser ételek elérhetővé tétele, vallási és kulturális helyszínek létesítése vagy bővítése és a társadalmi párbeszéd ösztönzése a témában – sorolják.

A britek viszont a jelek szerint egyre kevésbé vevők a kultúrájuk „gazdagítására”. 

Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban több alkalommal is sor került migrációellenes demonstrációkra, az ország polgárai az illegális migránsokat elszállásoló hotelek előtt tüntetnek.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)