Szerbia esete mutatja, mitől menekült meg Magyarország Orbán Viktor washingtoni tárgyalásával

Egy pillanat alatt borult fel Szerbia olajellátása: az amerikai szankciók hatására leálltak a horvát vezetéken érkező szállítások, a bankok befagyasztották a stratégiai olajcég, a NIS pénzügyeit, és a pancsovai finomító – az ország fő üzemanyagforrása – gyakorlatilag leállásra kényszerült – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Deák Dániel. Szerbia egyetlen olajfinomítója napokon belül teljesen leállhat.

Szerbia egyetlen olajfinomítója napokon belül teljes leállás előtt áll Fotó: ANDREJ ISAKOVIC Forrás: AFP

Szerbia egyetlen olajfinomítója napokon belül teljesen leállhat. Az Egyesült Államok többségi orosz tulajdonosi részesedésre vonatkozó szankciói miatt megszakadt a nyersolajellátás. A pancevói finomító működése csökkent, és szerb források szerint négy napra van a „teljes leállástól”, míg ipari források a helyi médiának azt mondták, hogy az olajtermelés leállt. 2025 októbere óta a szerb olajipari vállalatot, a NIS-t szankciók sújtják.

Szerbia stratégiai szövetségese Magyarországnak – hangsúlyozta Orbán Viktor. A képen: a magyar miniszterelnök és Alekszandar Vucsics
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos / MTI

Deák Dániel Faceboook-bejegyzésében írt arról, hogy „több mint 300 benzinkúton a bankkártyás fizetés sem opció – hiszen a NIS tulajdonában lévő kutakon nem működnek az amerikai kártyatársaságok által kibocsátott bankkártyák, a NIS-sel pedig pénzügyi tranzakciók sem bonyolíthatók le.”

A szerbiai kutak üzemeltetői szerint még nincs ellátási probléma, de hogy holnap sem lesz, arra már senki nem tud garanciát vállalni

– írta posztjában Deák Dániel, kiemelve:

Szerbia tehát nem tudta elkerülni mindazt, amit Magyarország igen: Orbán Viktor a november 7-i washingtoni látogatása során megállapodott Donald Trumppal, hogy hazánk mentesül az amerikai energiaszankciók alól. Így nálunk nincsenek ellátási problémák.

Orbán Viktor miniszterelnök geopolitikai mesterhúzása, a Donald Trumppal kötött megállapodás az orosz energiahordozókra vonatkozó mentességről, nemcsak diplomáciai siker, hanem gazdasági védőpajzs

– hangsúlyozta a Hír TV Célpont című műsora. Az oknyomozás feltárja a kontrasztot: hogyan vált a sokat kritizált magyar különút a túlélés egyetlen zálogává egy energiaéhes kontinensen.

Szerbia stratégiai szövetségese Magyarországnak

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök, Szerbiába indulása előtt, Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy Szerbia stratégiai szövetségese Magyarországnak.

Az európai politika háborús zűrzavarában Magyarország és Szerbia számíthat egymásra. Szerb barátaink a szankciós politika miatt most bajban vannak. Szerbiában bekövetkezhet az, amit Magyarországon sikerült elkerülnünk: le kell állítani a legnagyobb olajfinomítót, ellátási nehézségek, sőt üzemanyaghiány rémképe fenyeget.

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: 

Biztosítani fogom Vucsics elnököt: Magyarország mindent megtesz, hogy segíteni tudjuk Szerbia üzemanyag-ellátását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy nappal korábban azt hangsúlyozta, hogy Szerbia számíthat Magyarországra az energiaellátásának biztosításában.

A Mol decemberben 2,5-szeresére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását Szerbiába, így segítve a nehéz helyzetbe került szomszédos országot

– jelentette be Szijjártó Péter Belgrádban.

Harapófogóba került a szomszédos ország

Amint arról korábban beszámoltunk, míg Magyarország korlátlan mentességet kapott a szankciók alól, addig Washington nem engedélyezte a NIS tevékenységének folytatását. 

Az orosz tulajdon teljes kivonását követelik

– közölte november közepén Dubravka Djedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter. 

Szerbia február 13-ig időt kapott arra, hogy megváltoztassa a tulajdonosi struktúrát és kivonja az orosz tulajdonrészt a vállalatból. Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. 

Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították –, de a vállalat ez idáig nem teljesítette az elvárást.

Szerbia geopolitikai sakktáblán mozog, ahol a  NIS orosz többségi tulajdonjogának rendezése februárig sürgető feladat. Ljubodrag Szavics professzor, ismert közgazdász úgy fogalmazott:

A helyzet most már jobban körülhatárolt és tisztább, mint korábban, de nem kevésbé bizonytalan.

A szakértő szerint három lehetséges út van: az oroszok eladhatják a részesedésüket egy Washington által is elfogadott vevőnek, a szerb állam visszavásárolhatja a céget – ez lenne a legjobb megoldás –, vagy jön az államosítás, ami a közgazdász szerint „a legrosszabb és legkevésbé elfogadható” forgatókönyv, amely romba döntené az ország befektetői hitelességét és az orosz–szerb kapcsolatokat is. A tét az energetikai függetlenség és Szerbia geopolitikai túlélése. 

Borítókép: Szerbia egyetlen olajfinomítója napokon belül teljesen leállhat (Fotó: AFP)