Politikai turbulencia Szerbiában – van-e kiút a válságból?

Szerbiában hónapok óta zajlanak a kormányellenes tüntetések, amelyek az újvidéki vasútállomáson történt sajnálatos baleset miatt indultak, de hamar világossá vált: a háttérben sokkal mélyebb politikai feszültségek húzódnak. Szerbia elnöke Alekszandar Vucsics szerint külföldi erők próbálják befolyásolni a szerb belpolitikát, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint pedig a tiltakozási mozgalom célja időközben átalakult, és a demonstrációk egyre inkább eszkalálódnak.

Alekszandar Vucsics szerb elnök egy kormánypárti tüntetésen Szerbiában, 2025. április 11-én Fotó: Oliver Bunic Forrás: AFP

Szerbiában hónapok óta zajlanak a kormányellenes tüntetések, amelyek látszólag az újvidéki vasúti baleset miatt indultak, valójában azonban hamar világossá vált: a háttérben a belgrádi vezetés megbuktatására irányuló kísérlet áll. Alekszandar Vucsics elnök nyíltan kimondta: külföldi erők próbálják befolyásolni a szerb belpolitikát.

Több ezer középiskolás diák és tüntető vonult Belgrád belvárosán a korrupcióellenes tüntetések legújabb hónapjában, amelyek nyomást gyakorolnak Alekszandar Vucsics szerb elnökre Belgrádban, 2025. szeptember 1-jén (Fotó: AFP/Andrej Isakovic)

A novemberben kezdődött demonstrációk kezdetben a felelősök felelősségre vonásáért és oktatásért és hasonló célokért ment, és ahogy alakult át, egyre jobban eszkalálódott a feszültség is

– mondta el lapunknak Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. A szakértő hozzátette:

Most már azt látjuk, hogy erőszakos események is történtek és eszkalálódik a tüntetési hullám. Kora nyáron már előre hozott választásokat követeltek a tüntetők. Az elmúlt években is több hasonló országos tüntetéshullám volt az országban, például a koronavírus-járvány és a lítiumbánya megnyitása kapcsán, de meglepő, hogy ez a mostani nyáron sem ült el, sőt polgári elégedetlenségi mozgalmat hirdettek a tüntetők.

Viola Cintia (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Brüsszel és Belgrád viszonya

Brüsszelnek régóta nem tetszik Belgrád szuverenista irányvonala. Szerbia nem hajlandó vakon követni a háborúpárti erők elvárásait, hanem a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt. Nem véletlen, hogy a tüntetéseket külföldről is igyekeznek felerősíteni, a médiagépezet pedig előszeretettel mutatja be a belgrádi utcákat forradalmi hangulatban.

A kérdés tehát nem csupán belpolitikai: Szerbia szuverenitása, illetve a balkáni stabilitás a tét. 

A válság kiútját sokan a párbeszédben látják, de egyre nyilvánvalóbb, hogy esetleg más is állhat a háttérben.

Azt érdemes látni, hogy hallgatólagosan ugyan, de úgy tűnik az Európai Unió Vucsicsot támogatja. Nem lehet azt látni, hogy kiállt volna Brüsszel a tüntetők mellett, vagy a sajtóban megjelent esetleges rendőri visszaéléseket elítélte volna, vagy egyáltalán állást foglalt volna ebben a témában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Aleksazndar Vucsics szerb elnökkel közös sajtótájékoztatójuk után Belgrádban, 2024. október 25-én (Fotó: AFP/Andrej Isakovic)

Viola Cintia szerint ennek elsősorban gazdasági okai lehetnek:

2024-ben az Európai Unió Szerbiával kötött egy megállapodást a lítiumbánya felhasználásáról az európai ipar számára. Vucsicsra pedig emellett egyfajta stabilizáló erőként tekintenek Nyugaton, és Brüsszel is azt tartja, hogy ő a Balkánon egy úgynevezett megoldóember.

A szakértő szerint emiatt a tüntetők el is marasztalják Brüsszelt, hogy nincs egységes uniós kiállás mellettük annak ellenére, hogy ők különféle EU-s értékeket tűztek a zászlajukra. Vucsics is amellett érvel, hogy az Európai Unió számos befektetést tett Szerbiába idén is, és jövőben is hasonlóan tervez, és jó az együttműködés az ország és az európai szövetség között.

Szerbia: külföldi támogatás állhat a háttérben?

A szerb elnök többször utalt arra, hogy a tüntetések „színes forradalom” jellegét öltik, és mögöttük nyugati érdekek állhatnak. Viola Cintia úgy véli:

Én ezt azért tartom kizártnak, mert egyszerűen nincs egy olyan párt vagy személy, aki kiemelkedett volna a tüntetések során, és akire lehetne építeni. A színes forradalmakban mindig kiépítenek egy olyan alternatívát a kormányzó erővel szemben, ez most itt nem történt meg, és nincs is olyan erő, aki ellenpont tudna lenni.

Ugyanakkor a kutató elismerte:

Mivel azonban ezek egy nagyon széles társadalmi bázisú demonstrációk, biztos, hogy vannak olyan – akár Soros által finanszírozott – civil szervezetek is, amelyek jelen vannak a tüntetéseken, de ez inkább radikális elemként értelmezhető. Kizárni nyilván nem lehet, hogy nincs ezekben külföldi érdekeltség vagy külföldi pénz, de nem ez a mozgatórugója az eseményeknek.

Mi jöhet ezután?

A szerb belpolitikai válság jövőjéről szólva a szakértő kiemelte:

Az erőszak megjelenése után új szintre emelkedett a konfliktus Szerbiában. Nem merném azt mondani, hogy lesznek előre hozott választások Szerbiában. Vucsics sziklaszilárdan hangsúlyozza, hogy 2027 előtt nem lesznek az országban választások. Azt látni, hogy a tüntetők nagyon elszántak, jóslatokba nem érdemes bonyolódni, de semmit nem lehet kizárni

– összegezte Viola Cintia.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök egy kormánypárti tüntetésen Szerbiában, 2025. április 11-én (Fotó: AFP/Oliver Bunic)