Tuskék és a baloldali–liberális elit a demokratikus választásoktól függetlenül akar kormányozni

A lengyel alkotmánybíróság a 2025. november 25-i ítéletében a jogállamiság és az alkotmányos rend mellett foglalt állást azzal a liberális „jurisztokrácia” modellel szemben, amelyet a brüsszeli elit megpróbált Lengyelországra erőltetni – erről írt Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes a közösségi oldalán.

Pont kerül Tusk játszmájának végére a bíróságok ellen Forrás: AFP

A bíróság megerősített egy alapvető elvet: a bíró bírói státusa kizárólag az elnök alkotmányos kinevezési aktusából ered, és azt később sem törvény, sem más bíróság nem kérdőjelezheti meg vagy korlátozhatja pusztán azért, mert bizonyos bírói körök nem értenek egyet az Országos Bírói Tanács jelenlegi megválasztási módjával.

A lengyel alkotmánybíróság a 2025. november 25-i ítéletében a jogállamiság és az alkotmányos rend mellett foglalt állást. Fotó: AFP

Közel két éve tart, hogy Donald Tusk baloldali–liberális kormánya megpróbálja politikai ellenőrzés alá vonni a bíróságokat. 

A jogszabályok nyílt megsértésével rövidítették le bírósági elnökök mandátumát, és párthű emberekkel váltották fel őket a bírói tanácsok manipulálása érdekében – írta a bejegyzésében Romanowski, és hozzátette, jogellenesen bírókat neveztek ki fegyelmi ügyekben eljáró ügyészekké, és végül a legérzékenyebb eljárásokban kivezették az ügyek véletlenszerű kiosztásának rendszerét.

A volt miniszterhelyettes arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány továbbra is komoly akadállyal néz szembe: a lengyel bírák mintegy egyharmada úgy lépett pályára vagy kapott előléptetést, hogy nem állt a 2017-es konzervatív reformok előtt a rendszert uraló baloldali–liberális bírói oligarchia ellenőrzése alatt. E reformok keretében az Országos Bírói Tanácsot — azt az alkotmányos szervet, amely a jelölteket értékeli és ajánlásokat tesz az elnöknek — kiszabadították azon bírói elit fogságából, amelynek sok tagja még az 1989 előtti kommunista rendszer struktúráiba volt beágyazva.

Az 1989-es átmenet során a kommunista hatóságok jogi mentességet biztosítottak maguknak, és megőrizték intézményi hatalmukat, hosszú távú ellenőrzést garantálva az igazságszolgáltatás fölött

– emlékeztet a politikus. Mint írja, a kommunista rezsim egyik utolsó lépése volt az Országos Bírói Tanács létrehozása, amelyet nagyrészt a legfelsőbb bíróságok jelöltjei töltöttek fel — olyan bírák, akiket Jaruzelski tábornok, a kommunista diktátor léptetett elő, aki 1991-ig volt az ország elnöke. Idővel a tanács a bírói kar feletti oligarchikus ellenőrzés eszközévé vált, tükrözve más európai államokból és az Egyesült Államokból ismert „jurisztokrácia” modelljét. Lengyelországban ez a posztmarxisták és a modern baloldali–liberális neomarxisták szükségszerű szövetségévé fejlődött – fejtette ki Romanowski. 

Bejegyzésében felhívja arra a figyelmet, hogy a Tusk-kormány teljes stratégiája most arra irányul, hogy eltávolítsa az igazságszolgáltatásból azokat a bírákat, akikre nem lehet számítani a liberális jurisztokrácia rendszerének megőrzésében. 

A baloldali–liberális elit a demokratikus választásoktól függetlenül akar kormányozni. 

Ugyanezt a dinamikát látjuk az Egyesült Államokban is, ahol Donald Trump elnök döntéseit jogalap nélkül blokkolták alsóbb szintű liberális bírák. Európában ez a jelenség sokkal nagyobb léptékben jelenik meg – teszi hozzá. 

Romanowski szerint Tusk kormánya egy új, „másodosztályú bírák” kategóriát kíván létrehozni — mindazokét, akiket a megreformált, demokratizált Országos Bírói Tanács közreműködésével neveztek ki vagy léptettek elő.

Ez a gyakorlatban érvénytelenítené az elnöki kinevezéseket, és eltávolítaná a hatalomnak politikailag kényelmetlen bírákat a bírói székből.

Az alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy az ilyen intézkedések sértik a hatalmi ágak szétválasztását, aláássák a bírói döntések stabilitását és sértik az elnök alkotmányos előjogát. Ez a vita tehát nem egy „technikai” rendelkezésről szól, hanem egy alapvető kérdésről, hogy ki irányítja az államot: a demokratikus választásokon megválasztott elnök és parlament vagy egy bebetonozott bírói korporáció, amelyet a Brüsszelben működő, meg nem választott uniós bürokraták és a luxembourgi, szintén meg nem választott uniós tisztviselők támogatnak, és amely pusztán bírói köntösbe bújtatva próbál tekintélyt kölcsönözni egy politikai napirendnek? – zárja a bejegyzését a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. 

Borítókép: Donald Tusk (Fotó: AFP)