Tuskék és a baloldali–liberális elit a demokratikus választásoktól függetlenül akar kormányozni

A lengyel alkotmánybíróság a 2025. november 25-i ítéletében a jogállamiság és az alkotmányos rend mellett foglalt állást azzal a liberális „jurisztokrácia” modellel szemben, amelyet a brüsszeli elit megpróbált Lengyelországra erőltetni – erről írt Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes a közösségi oldalán.

Pont kerül Tusk játszmájának végére a bíróságok ellen Forrás: AFP

A volt miniszterhelyettes arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány továbbra is komoly akadállyal néz szembe: a lengyel bírák mintegy egyharmada úgy lépett pályára vagy kapott előléptetést, hogy nem állt a 2017-es konzervatív reformok előtt a rendszert uraló baloldali–liberális bírói oligarchia ellenőrzése alatt. E reformok keretében az Országos Bírói Tanácsot — azt az alkotmányos szervet, amely a jelölteket értékeli és ajánlásokat tesz az elnöknek — kiszabadították azon bírói elit fogságából, amelynek sok tagja még az 1989 előtti kommunista rendszer struktúráiba volt beágyazva.

Az 1989-es átmenet során a kommunista hatóságok jogi mentességet biztosítottak maguknak, és megőrizték intézményi hatalmukat, hosszú távú ellenőrzést garantálva az igazságszolgáltatás fölött

– emlékeztet a politikus. Mint írja, a kommunista rezsim egyik utolsó lépése volt az Országos Bírói Tanács létrehozása, amelyet nagyrészt a legfelsőbb bíróságok jelöltjei töltöttek fel — olyan bírák, akiket Jaruzelski tábornok, a kommunista diktátor léptetett elő, aki 1991-ig volt az ország elnöke. Idővel a tanács a bírói kar feletti oligarchikus ellenőrzés eszközévé vált, tükrözve más európai államokból és az Egyesült Államokból ismert „jurisztokrácia” modelljét. Lengyelországban ez a posztmarxisták és a modern baloldali–liberális neomarxisták szükségszerű szövetségévé fejlődött – fejtette ki Romanowski. 

Bejegyzésében felhívja arra a figyelmet, hogy a Tusk-kormány teljes stratégiája most arra irányul, hogy eltávolítsa az igazságszolgáltatásból azokat a bírákat, akikre nem lehet számítani a liberális jurisztokrácia rendszerének megőrzésében. 

A baloldali–liberális elit a demokratikus választásoktól függetlenül akar kormányozni. 

Ugyanezt a dinamikát látjuk az Egyesült Államokban is, ahol Donald Trump elnök döntéseit jogalap nélkül blokkolták alsóbb szintű liberális bírák. Európában ez a jelenség sokkal nagyobb léptékben jelenik meg – teszi hozzá. 

Romanowski szerint Tusk kormánya egy új, „másodosztályú bírák” kategóriát kíván létrehozni — mindazokét, akiket a megreformált, demokratizált Országos Bírói Tanács közreműködésével neveztek ki vagy léptettek elő.

Ez a gyakorlatban érvénytelenítené az elnöki kinevezéseket, és eltávolítaná a hatalomnak politikailag kényelmetlen bírákat a bírói székből.

Az alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy az ilyen intézkedések sértik a hatalmi ágak szétválasztását, aláássák a bírói döntések stabilitását és sértik az elnök alkotmányos előjogát. Ez a vita tehát nem egy „technikai” rendelkezésről szól, hanem egy alapvető kérdésről, hogy ki irányítja az államot: a demokratikus választásokon megválasztott elnök és parlament vagy egy bebetonozott bírói korporáció, amelyet a Brüsszelben működő, meg nem választott uniós bürokraták és a luxembourgi, szintén meg nem választott uniós tisztviselők támogatnak, és amely pusztán bírói köntösbe bújtatva próbál tekintélyt kölcsönözni egy politikai napirendnek? – zárja a bejegyzését a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. 

Borítókép: Donald Tusk (Fotó: AFP)