A volt miniszterhelyettes arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány továbbra is komoly akadállyal néz szembe: a lengyel bírák mintegy egyharmada úgy lépett pályára vagy kapott előléptetést, hogy nem állt a 2017-es konzervatív reformok előtt a rendszert uraló baloldali–liberális bírói oligarchia ellenőrzése alatt. E reformok keretében az Országos Bírói Tanácsot — azt az alkotmányos szervet, amely a jelölteket értékeli és ajánlásokat tesz az elnöknek — kiszabadították azon bírói elit fogságából, amelynek sok tagja még az 1989 előtti kommunista rendszer struktúráiba volt beágyazva.
Az 1989-es átmenet során a kommunista hatóságok jogi mentességet biztosítottak maguknak, és megőrizték intézményi hatalmukat, hosszú távú ellenőrzést garantálva az igazságszolgáltatás fölött
– emlékeztet a politikus. Mint írja, a kommunista rezsim egyik utolsó lépése volt az Országos Bírói Tanács létrehozása, amelyet nagyrészt a legfelsőbb bíróságok jelöltjei töltöttek fel — olyan bírák, akiket Jaruzelski tábornok, a kommunista diktátor léptetett elő, aki 1991-ig volt az ország elnöke. Idővel a tanács a bírói kar feletti oligarchikus ellenőrzés eszközévé vált, tükrözve más európai államokból és az Egyesült Államokból ismert „jurisztokrácia” modelljét. Lengyelországban ez a posztmarxisták és a modern baloldali–liberális neomarxisták szükségszerű szövetségévé fejlődött – fejtette ki Romanowski.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!