„Ukrajna szinte minden mérce szerint elveszítette a háborút”

A Magyar Nemzet Rapid Extra podcastja több adásban is foglalkozott Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozójával. Tóth Tamás Antal vendégei eltérő hangsúlyokkal, de egyetértettek abban: áttörés még nincs, de a párbeszéd megindulása önmagában is jelentős fejlemény.

Rapid Extra Fotó: Magyar Nemzet

„Már az is óriási eredmény, hogy tárgyaltak”

Az első adásban Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója hangsúlyozta: naivitás lett volna azonnali békét várni, ugyanakkor hatalmas dolog, hogy Trump és Putyin egyáltalán leült egyeztetni. A szakértő szerint a találkozó szokatlanul szívélyes hangulatban zajlott, és Trump több gesztust is tett Putyin felé – például meghívta az orosz elnököt saját autójába.

Castel: „Oroszország elérte célját”

A második adásban Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: irreális lett volna azonnali békét várni, de már önmagában pozitívum, hogy a felek őszinte szándékkal ültek le. Castel kiemelte: Oroszország stratégiai célja nem Ukrajna elfoglalása, hanem a NATO keleti terjeszkedésének megakadályozása volt – és ezt elérte. Véleménye szerint 

Ukrajna szinte minden mérce szerint elveszítette a háborút,

 míg Moszkva geopolitikai szempontból nyerésre áll.

Magyarics: diplomáciai siker Putyinnak, politikai tét Trumpnak

A harmadik adás vendége Magyarics Tamás volt diplomata volt, aki szerint az orosz elnök számára már önmagában siker, hogy a legmagasabb szinten tárgyalhatott Washingtonnal. 

Trump számára viszont politikai kockázat a háború elhúzódása, hiszen kampányában azt ígérte: 24 órán belül békét teremt. A szakértő szerint a folyamat hosszú és bonyolult lesz, a béke pedig nem képzelhető el Európa és Ukrajna részvétele nélkül.

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy Trump és Putyin alaszkai egyeztetése valójában nem béketárgyalás, hanem amerikai–orosz tárgyalás volt, amelynek egyik fő témája Ukrajna volt. 

Ez a folyamat még csak a kezdőrúgás. Trump és Putyin találkozott, ami önmagában fontos, de a béke még messze van

 – fogalmazott.

A szakértő szerint a következő hónapokban sor kerülhet több két- és háromoldalú egyeztetésre, akár Minszkben is, de az ukrán fél számára kényszer a békülékenyebb hangnem. 

Már az utcáról kell összefogdosni az ukrán férfiakat, mert senki nem akar önként harcolni. Zelenszkijnek is meg kell mutatnia, hogy hajlik a tárgyalásokra

 – mondta.

A béke definíciója más Kijevben, Moszkvában és Washingtonban

Zelenszkij a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után úgy nyilatkozott, hogy „hosszú és tartalmas” egyeztetésen van túl, és Kijev kész produktívan dolgozni a béke érdekében.

Seremet Sándor szerint ezek a szavak bizonyos őszinteséget tükröznek, ugyanakkor a béke fogalma másként jelenik meg a három főszereplőnél.

Zelenszkij valószínűleg valóban békét szeretne, de Kijev, Moszkva és Washington teljesen mást ért a béke alatt. Ha Kijev mereven ragaszkodik a korábbi, szigorú feltételekhez, könnyen előfordulhat, hogy elveszíti az amerikai támogatást, vagy sokkal nehezebb kapcsolatot alakít ki Washingtonnal

 – fogalmazott a kutató.

Az alaszkai csúcstalálkozó utáni nemzetközi reakciók azt mutatják: új geopolitikai korszak kezdődhet. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök két és fél órán keresztül egyeztettek, és bár kevés konkrétum szivárgott ki, a szakértők szerint a béke lehetősége immár erősebben került napirendre, mint maga Ukrajna.

Boros Bánk Levente hangsúlyozta: 

Ha a liberális sajtó sivalkodik, az azt jelenti, hogy valami nekik nem tetsző történik. Ez pedig nagy eséllyel azt jelzi, hogy Trump tényleg a béke irányába kezdte el tolni a nemzetközi történéseket.

Putyin és Trump Fotó: AFP

Fekete Rajmund szerint Trump üzletemberi attitűdje alapvetően különbözteti meg más politikusoktól: 

Ő mindig az amerikai érdekből indul ki, és tárgyalás közben is kemény, határozott stílust képvisel. Ez most is így lehetett.

Az alaszkai csúcstalálkozót mindkét résztvevő történelmi lépésként értékelte. Vlagyimir Putyin az egyeztetést követően hangsúlyozta: a demokraták kormányzása idején mélypontra jutott az amerikai–orosz viszony, és a hidegháború vége óta nem volt ilyen rossz kapcsolat a két ország között. Most azonban a háromórás tárgyalás után egy folyamat indult el, amelyben a felek számos kérdésben közeledtek egymáshoz.

Nógrádi György szerint Trump jól tudja, hogy Ukrajna kérdésében Oroszországgal lehet valódi eredményeket elérni. 

Az amerikaiak Ukrajnával csak Ukrajna ügyében tárgyalhatnak, míg Oroszországgal globális kérdésekről – Iránról, a Közel-Keletről, Szíriáról, Libanonról, de még gazdasági együttműködésről is

 – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

„Türelmesnek kell lenni”

Gyarmati István szerint a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye maga az, hogy létrejött, de kézzelfogható áttörésről egyelőre nem lehet beszélni. Úgy vélte: a jövőben akár egy Trump–Putyin–Zelenszkij-hármas találkozó is elképzelhető, amelybe az európaiak is bekapcsolódhatnak. 

A pillanatkép szomorú, de legyünk inkább optimisták, és adjuk meg a bizalmat Donald Trumpnak

 – fogalmazott.

Borítókép: Rapid Extra (Fotó: Magyar Nemzet)