Felbolydult a világ Donald Trump lépései miatt

Amerika elnöke az egész világot meglepte, mikor offenzívát hajtott végre Venezuela ellen, majd rövidesen Nicolás Maduro és feleségének fogságba ejtéséről adott hírt. Donald Trumpnak a dél-amerikai ország elleni fellépése új korszakot nyithat az amerikai külpolitikában.

Donald Trump Forrás: AFP

Trump beváltotta Venezuela elleni fenyegetéseit, amikor egy drámai éjszakai rajtaütés során elfogta az elnököt és feleségét a caracasi, erősen védett rezidenciájukban. Az akció leírásakor Trump elővette az 1823-as Monroe-doktrínát és annak ígéretét, hogy az Egyesült Államok a nyugati féltekén uralkodni fog, és átnevezte „Donroe-doktrínának”. Donald Trump eddig sem rejtette véka alá véleményét, az alábbi országokra jövőbeni lehetséges terveiben tett utalást – fejti ki részletesen cikkében a BBC.

Jens Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke reagált Donald Trump kijelentésére. Fotó: AFP

Grönland és a nemzetbiztonság

Az Egyesült Államoknak már van katonai bázisa Grönlandon – a Pituffik űrbázis –, de Donald Trump az egész szigetet akarja. 

Grönlandra szükségünk van a nemzetbiztonság szempontjából

– mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy a régió „teljesen tele van orosz és kínai hajókkal”. 
A hatalmas sarkvidéki sziget, amely a Dán Királyság része, körülbelül 2000 mérföldre (3200 kilométer) északkeletre fekszik az Egyesült Államoktól. Gazdag ritkaföldfémekben, amelyek elengedhetetlenek az okostelefonok, elektromos járművek és katonai felszerelések gyártásához. Jelenleg Kína ritkaföldfém-termelése messze meghaladja az Egyesült Államokét. 

Grönland stratégiailag is kulcsfontosságú helyen fekszik az Atlanti-óceán északi részén, hozzáférést biztosítva az egyre fontosabbá váló sarkvidékhez.

Ahogy a sarki jég az elkövetkező években elolvad, új hajózási útvonalak nyílnak meg. Grönland miniszterelnöke, Jens Frederik Nielsen Trump kijelentésére úgy reagált, hogy az Egyesült Államok sziget feletti ellenőrzésének gondolatát „fantáziának” nevezte. 

Nincs több nyomás. Nincs több célzás. Nincs több annexiós fantázia. Nyitottak vagyunk a párbeszédre. Nyitottak vagyunk a megbeszélésekre. De ennek a megfelelő csatornákon és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell történnie

– mondta. 

Kolumbia és a kokain probléma

Gustavo Petro és Donald Trump. Fotó: AFP

 A venezuelai művelet után alig néhány órával Trump figyelmeztette Gustavo Petro kolumbiai elnököt, hogy „vigyázzon a seggére”.

Venezuela nyugati szomszédja, Kolumbia jelentős olajkészletekkel rendelkezik, és fontos arany-, ezüst-, smaragd-, platina- és széntermelő. Emellett a régió kábítószer-kereskedelmének – elsősorban a kokainnak – egyik legfontosabb központja is. Amióta az Egyesült Államok szeptemberben megkezdte a karib-tengeri és kelet-csendes-óceáni hajók támadását, Trump spirálisan eszkalálódó vitába keveredett az ország baloldali elnökével.

Az Egyesült Államok októberben szankciókat vezetett be Petro ellen, azzal az indokkal, hogy lehetővé teszi a kartellek virágzását.

Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén kijelentette, hogy Kolumbiát „egy beteg ember irányítja, aki szereti a kokain előállítását és az Egyesült Államokba történő eladását”. 

Nem fogja ezt sokáig csinálni

 – mondta. 
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok végrehajt-e Kolumbia ellen irányuló műveletet, Trump így válaszolt: „Nekem tetszik az ötlet”. Történelmileg Kolumbia Washington kábítószer-ellenes háborújának szoros szövetségese volt, évente több száz millió dollár katonai támogatást kapott a kartellek elleni küzdelemre. 

Az amerikai elnök az iráni tüntetők védelmére kelt

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője. Fotó: AFP

Iránban jelenleg tömeges kormányellenes tüntetések zajlanak, és Trump éjszaka figyelmeztette, hogy a hatóságokat „nagyon keményen meg fogják büntetni”, ha további tüntetők halnak meg.

Nagyon figyeljük a helyzetet. Ha úgy kezdenek embereket ölni, mint a múltban, akkor szerintem az Egyesült Államok nagyon keményen fog visszavágni

– mondta újságíróknak az Air Force One fedélzetén. 

Irán elvileg nem tartozik a „Donroe-doktrína” hatálya alá, de Trump ennek ellenére már korábban is további lépésekkel fenyegette az iráni rezsimet, miután tavaly megsemmisítette annak nukleáris létesítményeit.

Ezek a csapások azt követően történtek, hogy Izrael nagyszabású műveletet indított Irán nukleáris fegyverfejlesztési képességeinek megsemmisítésére, amely 12 napos izraeli–iráni konfliktusba torkollott. A múlt héten Mar-a-Lagóban tartott találkozón Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között Irán állt a napirend élén. Az amerikai média arról is beszámolt, hogy Netanjahu felvetette az Irán elleni új csapások lehetőségét 2026-ban.

Trump többet vár Mexikótól

Claudia Sheinbaum mexikói elnök. Fotó: AFP

Mexikó Trump 2016-os hatalomra kerülését a mexikói déli határ mentén építendő „fal” iránti felhívásai határozták meg. 2025-ben, hivatalba lépésének első napján aláírta a Mexikói-öböl „Amerikai-öbölre” való átnevezéséről szóló végrehajtási rendeletet. Gyakran állította, hogy a mexikói hatóságok nem tesznek eleget a kábítószer és illegális bevándorlók áramlásának megállításáért. 

Vasárnap kijelentette, hogy a kábítószerek „áradnak” Mexikón keresztül, és „tennünk kell valamit”, hozzátéve, hogy az ottani kartellek „nagyon erősek”.

 Claudia Sheinbaum mexikói elnök nyilvánosan elutasította az Egyesült Államok mexikói területen történő katonai fellépését.

Trump: Kuba bukásra van ítélve

A Floridától mindössze 145 kilométerre délre fekvő szigetország az 1960-as évek eleje óta amerikai szankciók alatt áll. Szoros kapcsolatokat ápolt Nicolás Maduro vezette Venezuelával. Trump vasárnap azt sugallta, hogy nincs szükség amerikai katonai beavatkozásra, mert Kuba „kész a bukásra”.

Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)