Európai légióról vizionált háborús lázálmában a lengyel külügyminiszter

Minden jel arra mutat, hogy a brüsszeli vezetők egyre határozottabb lépésekkel próbálják az egész blokkot egy fegyveres konfliktus irányába tolni. Radosláv Sikorski lengyel külügyminiszter egy európai légió létrehozásáról fantáziált, amihez az egyes tagországok katonai hozzájárulását várná. Brüsszel már így is egy 150 milliárd eurós közös hitelt vett fel, harcászati eszközök fejlesztésére.

Radoszláv Szikorszki lengyel külügyminiszter Forrás: AFP

Egy szövetségi hadseregről beszélni értelmetlen, mert a nemzeti hadseregek nem fognak összeolvadni. Ugyanakkor létrehozhatnánk azt, amit én európai légiónak nevezek, ami kezdetben egy dandárméretű egységet jelentene, amelyben valamennyi tagállam és tagjelölt ország katonái részt vennének

 – tette hozzá.

Állítása szerint egy ilyen egységet az EU költségvetéséből finanszíroznának, és közvetlenül az uniós intézményeknek lenne alárendelve.

Sikorski elismerte, hogy egy európai légiót nem úgy terveznének, és nem is lenne képes arra, hogy elrettentse a nagyobb agresszorokat, viszont reagálni tudna az alacsonyabb intenzitású válságokra.

Ez nem lenne olyan erő, amely képes lenne elrettenteni Vlagyimir Putyin Oroszországát, de léteznek alacsonyabb szintű fenyegetések, például Észak-Afrikában vagy a Balkánon, ahol képesnek kellene lennünk arra, hogy együtt cselekedjünk

 – mondta.

Hozzátette, hogy Európa környezetében romló biztonsági helyzet sürgetőbbé tette az igényt, és rámutatott arra is, hogy az EU már most is részt vesz a tagállamok védelmét szolgáló eszközök biztosításában.

„Jó kezdetet jelent a SAFE [Security Action for Europe] eszköz, vagyis a védelemre felvett közös uniós hitelből származó források. Ez 150 milliárd eurót jelent a legfejlettebb fegyverrendszerekre, és ennek csaknem egyharmada Lengyelországhoz kerül. Ennek az eszköznek a kiegészítése egy európai katonai egységgel véleményem szerint jó irányba tett lépés lenne” – mondta Sikorski.

A Konzervatívok (PiS) vezette ellenzék ugyanakkor emlékeztette a közvéleményt arra, hogy ezek a pénzügyi források hitelből származnak, és korlátozások vonatkoznak arra, hogyan lehet a beszerzéseket lebonyolítani. Ezeket az EU-n belül kell végrehajtani, miközben Lengyelország az elmúlt évtizedben katonai felszereléseinek nagy részét az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától vásárolta.

Az EU-nak nincs saját fegyveres ereje, és a tagállamok többsége – 27-ből 23 – a NATO tagja, ugyanakkor a közösségen belüli heves viták alakultak ki az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal Grönland ügyében kialakult nézeteltérés óta.

Január elején az EU védelemért és űrpolitikáért felelős biztosa, Andrius Kubilius azt mondta, hogy a blokk fontolóra vehetné egy saját, százezer fős katonai erő létrehozását.

Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas azonban megkérdőjelezte egy ilyen elképzelés megvalósíthatóságát, mondván, szerinte alááshatná a NATO-t. 
Trump nyomására a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy növelik védelmi kiadásaikat, és ebben Lengyelország jár az élen: katonai költségvetése idén a GDP 4,8 százalékát érheti el, ami a legmagasabb arány a szövetségen belül. 

Az országnak már most a harmadik legnagyobb hadserege van a NATO-ban, csak az Egyesült Államok és Törökország előzi meg.

Borítókép: Radosláv Sikorski lengyel külügyminiszter (Fotó: AFP)