Londonban tombol a woke: bejárhatnak a magukat nőnek valló biológiai férfiak a női fürdőbe

A magukat nőnek valló biológiai férfiak továbbra is használhatják az elvben csak nőknek fenntartott fürdőt Londonban, miután a bíróság eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította egy jogvédő szervezet keresetét. A baloldali brit kormány pedig semmit nem tesz a woke-ideológia tombolása ellen.

Illusztráció (Forrás: AFP)

Nem sikerült gátat vetni a woke-ideológia tombolásának Londonban, miután a bíróság eljárási okokra hivatkozva elutasította egy jogvédő szervezet keresetét, amely azt szerette volna elérni, hogy a magukat nőnek valló biológiai férfiakat tiltsák ki a Hampstead Heath területén található, történelmileg nőknek fenntartott szabadtéri fürdőhelyről, a Kenwood Ladies’ Pondból – hívja fel a figyelmet az Origo a The Telegraph brit napilap cikke nyomán.

Londonban ismét a woke-ideológia győzött a nők jogai felett (Fotó: AFP)

Az ügy hátterében a Sex Matters (A Nem Számít) nevű nőjogi szervezet jogi fellépése állt. A csoport a fürdőt üzemeltető City of London Corporation ellen indított pert, azzal vádolva a fenntartót, hogy a transznemű nők beengedésével nemi alapú diszkriminációt követ el a biológiai nőkkel szemben. A helyzet korántsem elméleti: a tóra járó nők közül többen arról számoltak be, hogy a transznemű fürdőzők jelenléte miatt úgy érzik, „meggyalázták” őket, sőt,

egyesek konkrétan azzal vádolták a biológiai férfiakat, hogy kukkolják őket öltözés vagy fürdőzés közben.

Lieven bírónő az ítélet indoklásában nem az ügy érdemi részét, hanem annak jogi kereteit kifogásolta. Véleménye szerint a felsőbíróság nem a „megfelelő fórum” ennek a vitának a rendezésére. Az ítélet szerint az ügyet nem egy csoportnak, hanem egy olyan magánszemélynek kellene az illetékes megyei bíróság (County Court) elé vinnie, aki bizonyítani tudja, hogy a transzneműek jelenlétét engedélyező szabály következtében közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte.

Ezzel a bíróság lényegében visszadobta a labdát, és az egyéni áldozatokra hárította a pereskedés terhét és költségeit.

Maya Forstater, a Sex Matters ügyvezető igazgatója mélységesen igazságtalannak nevezte a döntést. A nőjogi aktivista hangsúlyozta: az, hogy a keresetet eljárásjogi okokból elutasították, nem jelenti azt, hogy a szolgáltatók zöld jelzést kaptak volna a nők biztonságának feladására.

A City [of London Corporation] szabályozása és az, hogy nem hajlandó a bíróság előtt megvédeni e szabályozás jogszerűségét, egyszerűen az egyes nőkre és a személyzet tagjaira hárítja a zaklatás kockázatát, valamint a jogi eljárások költségeit és nehézségeit, ez mélyen igazságtalan

– fogalmazott Forstater, aki megfogadta, hogy folytatják a harcot a nők biztonságáért, magánéletéért és méltóságáért az egynemű terekben.

Az ügy különös pikantériája, hogy a brit legfelsőbb bíróság tavalyi iránymutatása szerint az egyenlőségi törvény alkalmazásában „nőnek” kizárólag a biológiai nők tekinthetők. A Sex Matters jogi érvelése is erre alapozott: szerintük a City of London téves jogértelmezés alapján engedi be a biológiai férfiakat a női terekbe. Tom Cross, a szervezet jogi képviselője a tárgyaláson kiemelte: a jelenlegi szabályozás hátrányosabb helyzetbe hozza a nőket, mint a férfiakat, hiszen „egy nő sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve a magánélete, méltósága vagy biztonsága csorbulása tekintetében, mint egy férfi”.

A City of London védőügyvédje, Daniel Stilitz ezzel szemben „haszontalannak, elhamarkodottnak és helytelennek” nevezte a pert. A fenntartó egy saját, két hónapos konzultációra hivatkozott, amely szerint a válaszadók közel 90 százaléka támogatta a transznemű fürdőzők beengedését.

A kialakult helyzetért sokan a baloldali brit kormányt és Bridget Phillipson nőügyi és esélyegyenlőségi minisztert teszik felelőssé. A kormány ugyanis még mindig nem tette közzé azt a transzneműekre vonatkozó útmutatást, amelyet a legfelsőbb bírósági ítélet után dolgoztak ki, és amely kötelezné a közintézményeket és vállalkozásokat a nők számára fenntartott terek (öltözők, mosdók, kórházi kórtermek) védelmére.

Bár az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) már hónapokkal ezelőtt eljuttatta a tervezetet a miniszterhez, Phillipson azóta sem írta alá azt. A tárcavezető a késlekedést „további információk szükségességével” indokolta, miközben a vállalkozások és közintézmények a jogi bizonytalanságban vergődnek, a nők pedig védtelenül állnak a genderideológia térnyerésével szemben.

A City of London szóvivője az ítélet után cinikusan csak annyit jegyzett meg: a per jelentős időt és erőforrást emésztett fel, amelyet inkább a jótékonysági célokra és a szolgáltatásokra fordíthattak volna. Eközben a nők biztonságérzete és a hagyományos női terek sérthetetlensége továbbra is kérdőjelek között marad London egyik legrégebbi fürdőhelyén.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)