Az Agence France-Presse egy vancouveri aktivistát és heroinfüggőt is megszólaltatott, aki a kezdetekben még támogatta a dekriminalizációt, később azonban nyíltan csalódottságának adott hangot. Garth Mullin szerint a program a valóságban nem segítséget nyújtott, hanem egyszerűen magára hagyta a szerhasználókat az utcán. Az AFP egy 2024-es esetről is beszámolt:
egy kávézóban készült felvételen egy férfi kábítószert fogyasztott, miközben a közvetlen közelében, egy másik asztalnál gyerekek tartózkodtak.
Az eset komoly felháborodást keltett, és sokak számára szimbolikussá vált a program következményeit illetően. A kísérlet hívei korábban azt állították, hogy a rendőrségi fellépés visszafogása arra ösztönzi majd a fogyasztókat, hogy nagyobb arányban forduljanak rehabilitációs intézményekhez. Ez azonban nem történt meg. A tartomány egészségügyi minisztere maga is elismerte: nehéz, sőt szinte lehetetlen megállapítani, hogy a program idején nőtt-e az opioidfüggők kezelési kérelmeinek száma. Kritikusok szerint ez nehezen magyarázható, hiszen az ilyen adatoknak a minisztérium rendelkezésére kellene állniuk.
A BBC adatai sem festettek kedvezőbb képet: a túladagolás miatti halálesetek száma már a kísérlet első évében 5,8 százalékkal nőtt, és 2025-ben is tartósan magas maradt.
Hasonló folyamat zajlott le az Egyesült Államok Oregon államában is, ahol 2020 és 2024 között futott egy hasonló program. A bírálók szerint a kanadai és az amerikai sajtó jórészt háttérbe szorította azokat a véleményeket, amelyek már a kezdetektől zsákutcának tartották a legalizálást. Az ilyen megszólalásokat gyakran egyszerű politikai támadásként állították be. Amikor 2024-re a program kudarca már egyértelművé vált, a BBC idézte Vancouver korábbi polgármesterét, aki arra figyelmeztetett:
Érdemi rendőri fellépés nélkül a szerhasználók továbbra is az utcákon halnak meg.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!