Szánthó Miklós: Brüsszelben beszívtak és berágtak?

Az uniós bíróság drogpárti álláspont képviseletére kötelezné Magyarországot. A hírre reagálva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a legújabb Facebook-bejegyzésében tette fel a kérdést: Brüsszelben beszívtak és berágtak?

Az uniós bíróság drogpárti álláspont képviseletére kötelezné Magyarországot Forrás: AFP

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: az abszurditás megszűnt létezni, és helyébe a brüsszeli politika, valamint már a jogalkalmazás lépett. Arra utalt, hogy az Európai Bizottság indítványára ma az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot, és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba, mert hazánk még 2020-ban az ENSZ-ben a kötelezőnek kikiáltott, drogpárti uniós állásponttal szemben szavazott. 

Szánthó Miklós: Brüsszelben beszívtak és berágtak? Fotó: AFP

A bejegyzésben kifejtette, hogy a bíróság most lényegében arra akarja rábírni Magyarországot, hogy jobb belátása ellenére legyen drogpárti, és támogassa a drogliberalizációs törekvéseket a nemzetközi fórumokon. 

Bár a magyar alaptörvény kifejezetten fellép a kábítószernek még a népszerűsítése ellen is, a bíróság szerint az ilyen kérdések kizárólagos EU-hatáskörbe tartoznak, ezért megsértettük a »lojális együttműködés elvét«

– magyarázta. Kitért arra is, hogy a bíróság, az EP vagy az Európai Bizottság elmúlt időszakban Magyarországgal kapcsolatban hozott döntéseinek fő irányát tekintve hazánk vélhetően akkor elégítené ki ezt a kritériumot, ha 

• befogadnánk a migránsokat,  
• minden lehetséges eszközzel támogatnák Ukrajnát és a háborút, 
• legalizálnánk a genderideológiát, valamint a kábítószereket is. 

Külön »érdekesség«, hogy az ügyben az a Koen Lenaerts bíró járt el, aki Magyarországot korábban az EU-ból való kizárással fenyegette, és csak tavaly több nyilvános előadásában bírálta a magyar szuverenista politikát

– hívta fel rá a figyelmet.

Szánthó Miklós az előzményekre is kitért

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a baloldali–liberális „csendes eső” taktikáját alkalmazva még évekkel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) drogliberalizációs ajánlásokat kezdett megfogalmazni, így azt is javasolta, hogy a cannabist vegyék le a veszélyes kábítószerek jegyzékéről, és sorolják azt át az orvosi, gyógyászati szerek közé. Az ajánlás mentén az ENSZ is előkészítette a kábítószerekről és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmények módosítását – a testületben azonban az Európai Unió nem rendelkezik önálló képviseleti joggal (mivel a nemzetközi jog szerint sem rendelkezik az államiság jellemzőivel, tehát „az EU nem állam”) – magyarázta.

Így hivatalosan az egyes tagállamok képviselik – és annak érdekében, hogy az ENSZ-ben azok a drogpárti irányvonalat kövessék, az Európai Tanácsban 2020-ban határozatot is hoztak, melyet Magyarország már akkor is elutasított.

Ezt követően került sor a szavazásra az ENSZ Kábítószer-bizottságában, ahol Magyarország megint csak nemmel szavazott a drogliberalizációs javaslatra – és mert szembement a „hivatalos” uniós állásponttal, az Európai Bizottság először kötelezettségszegési eljárást indított, majd beperelte Magyarországot. (Hasonlóan a migrációs kvóták, a migrációs paktum vagy a gyermekvédelmi törvény eseteihez.)

A 2023-ban indult per most ért véget, a bíróság pedig elmarasztalta Magyarországot – a szokásos nyakatekert okoskodással, melynek lényege, hogy mivel az uniós jog »kábítószer-fogalma« az ENSZ-egyezményeken alapul, ezért ha utóbbiakat módosítják, akkor az érintheti az uniós jogot is – tehát ilyen ügyben kizárólag az unió járhat el, a tagállamok nem képviselhetnek más álláspontot

– magyarázta. Ez nyilvánvalóan egy újabb lépés a döntéshozatal-kiszervezés és a bírósági ítéletekkel történő hatáskörbővítés útján, melynek egyébként az EU Bírósága az egyik motorja – tette hozzá. Véleménye szerint az, hogy az uniós mélyállam nem kezelte félvállról a dolgot, azt mutatja, hogy a legfőbb ítélkező fórum nagytanácsban járt el, és az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Lenaerts maga elnökölt – aki nemcsak magyarellenes megnyilatkozásairól ismert, de arról is, hogy szintén irányítója volt annak a döntésnek, mely a határvédelem miatt napi egymillió euróra bünteti Magyarországot mind a mai napig.

A jogalkotói és jogalkalmazói irány, mint más ügyekben, itt is egyértelmű: puha ajánlásokkal, keretegyezményekkel, majd lopakodó jogalkotással, végül nyílt politikai és jogi nyomásgyakorlással arra kényszeríteni a még józan eszű országokat és társadalmakat, hogy migráció, genderideológia vagy a háború támogatása után drogügyben is hajoljanak meg Brüsszel érzékenyítő akarata előtt

– jegyezte meg.

Először liberalizáció, aztán legalizáció – és a kvótákból meg paktumokból kiindulva hamarosan a kötelezővé tétel lehet az út a kábítószerek kapcsán is

– zárta gondolatait.

Borítókép: Marihuána csomagolva egy boltban (Fotó: AFP)