Orosz–ukrán háborús összefoglaló – 2026. március 18.

Ukrán drónok támadták Krasznodart. A front több szakaszán is folytatódtak az összecsapások, súlyos veszteségekkel mindkét oldalon. A helyzet változatlanul feszült. Zelenszkij kedden folytatta az Ukrajnának nyújtott további támogatás ösztönzését célzó európai körútját. Beszédében kijelentette, hogy a jelenlegi nemzedéktől függ, hogy az emberiség további történelme során a napfényes égbolt alatt, vagy beton óvóhelyeken, drónoktól fenyegetve élhet-e tovább. Mutatjuk az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit.

A helyzet változatlanul feszült, a frontvonal mentén továbbra is intenzív összecsapásokról érkeznek jelentések Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború továbbra is felőrli a térséget, a felek folyamatos csapásokat mérnek egymásra. Kedden az orosz hadsereg az északkeleti Szumi megyében drónokkal támadott mintegy 31 települést, két ember meghalt, kilenc megsebesült. Harkiv megyében a megyeszékhelyre, Harkiv városára és 16 másik településre mért csapásokat, tíz ember sérült meg a régióban. Kiderült hogy Oroszország az idei év végéig napi 600-800 drón indítását szeretné elérni, ekkora mennyiséghez pedig körülbelül két-háromezer elfogó drónra van szüksége Ukrajnának. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette ki a New York Postnak adott interjújában. 

Az orosz–ukrán háború felőrli a térséget (Fotó: AFP)

Az orosz–ukrán háború felőrli a térséget

A beszámolók szerint több település környékén is összecsapások zajlottak. 

• Az Ukrán Fegyveres Erők 47. Külön Gépesített Dandárjának felderítő százada elvesztette harcképességét a Szumi régióban található Hrapovscsina közelében történt tűzkár következtében – közölték az orosz biztonsági erők
• Ukrán drónok támadták Krasznodart, egy ember halálát okozva – jelentette Veniamin Kondratyev kormányzó a Max platformon.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én drónmegállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, miután Londonban magas szintű találkozókat tartott brit vezetőkkel.
• Két ukrán katonát mentettek ki Ukrajna csapatai, miután egy évig orosz bekerítés alatt álltak a Donyeck megyében.

A háború nem távoli esemény

Alig néhány órás autóútra a biztonságos magyar városoktól már egy egészen más valóság kezdődik: azé a brutális háborúé, amely már nemcsak a mindennapokat, hanem az emberi kapcsolatokat is alapjaiban alakítja át Ukrajnában. Marina Kumeda könyvében az ország több pontját bejárva – többek között Harkivtól Kijevig – gyűjtötte össze azokat a történeteket, amelyek megmutatják, hogyan élnek, szeretnek és próbálnak meg kapaszkodót találni az emberek a háború ötödik évében.

Maga is közelről tapasztalta meg a háború hatását: könyve megírása után pedig úgy döntött, hogy csatlakozik az ukrán hadsereghez. Szerinte a konfliktus nemcsak pusztít, hanem új értelmet is ad bizonyos emberi kapcsolatoknak, és még a halálon is képes túlmutatni.

Sokan azonban nem önként mennek az értelmetlen háborúba, hanem kényszersorozók viszik el őket otthonaikból vagy az utcáról, miközben a családtagok és járókelők többnyire tehetetlenül nézik az eseményeket.

Magyar Péter és az ukrán kapcsolat

Mint arról korábban lapunk is írt, az Európai Parlament az elmúlt években több nagy többségű szavazással is kiállt Ukrajna támogatása mellett. Ilyen volt, amikor a képviselők 499 igen szavazattal fogadták el azt az ötvenmilliárd eurós támogatási programot, amely a következő években biztosít pénzügyi segítséget Kijevnek. 

Egy másik határozat több mint 450 igen szavazattal sürgette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését is.

Ezeket a határozatokat az Európai Néppárt frakciója – az Európai Parlament legnagyobb politikai ereje – határozottan támogatta. A frakció vezetője, a magyargyűlölő Manfred Weber többször kijelentette:

 Európának egységesen kell kiállnia Ukrajna mellett.

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője ehhez a politikai családhoz csatlakozott Brüsszelben, ami világos politikai irányt jelöl ki: ebben a főáramban Ukrajna támogatása nem csupán külpolitikai kérdés. 

Ennek a politikai iránynak a szimbolikus pillanata volt Magyar Péter 2024. július 11-i kijevi útja. 

A kijevi látogatás politikai üzenete túlmutatott a látogatás tényén. 

A brüsszeli politikában az ilyen utak egyértelmű jelzést adnak arról, hogy egy politikus melyik európai közösséghez kíván tartozni.

Borítókép: Pillanatkép a frontról, illusztráció (Fotó: AFP)