A migráció következményeit mérsékelné öt uniós ország

Európán kívüli menekültügyi és visszatérési központokat tervez felállítani öt uniós tagállam. Úgy tűnik a migrációs válság által ostromlott Európa lassan, de biztosan rádöbben a valóságra.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Öt uniós tagállamnak úgy tűnik, elege lett a migrációs válság következményeiből. A csütörtöki brüsszeli EU-s belügyminiszteri találkozón Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és Görögország konkrét tervet fogadott el az EU területén kívül felállítandó visszaküldési központokról – számol be róla az Origo az Exxpress osztrák hírportálra hivatkozva.

Elege lett a migráció következményeiből a nyugat-európai országoknak. Illusztráció (Fotó: NurPhoto/AFP)

Konkrétan dolgozunk az Európán kívüli menekültügyi eljárások és visszatérési központok közös megvalósításán

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.

Az öt ország által most elfogadott terv célja a kitoloncolások hatékonyabbá tétele és világos jelzés küldése a migránsok felé, hogy Európa határai bezárulnak.

Bár a konkrét harmadik országok nevét egyelőre titokban tartják, a Bild német napilap információi szerint Észak-Afrika (például Tunézia), az észak-iraki kurd területek, valamint Uganda is szóba kerülhet mint lehetséges helyszín.

Ezek a központok az új EU-s menekültügyi és migrációs paktum részeként jönnének létre, amely 2026. június 12-én lép hatályba. Céljuk az illegális migráció visszaszorítása azáltal, hogy a már elutasított menedékkérők számára Európán kívül biztosítanak tranzitállomást, vagy akár hosszabb távú tartózkodási lehetőséget, amíg a hazatérésükre sor nem kerül.

A brüsszeli találkozón az iráni helyzet, és annak az EU belső biztonságára gyakorolt hatása is kiemelt figyelmet kapott. Karner és Magnus Brunner osztrák migrációs biztos szerint jelenleg nincsenek tömeges menekültmozgások Iránból Európába. Sőt Karner ellentétes hatásról is beszélt, utalva a Libanonból Szíria felé irányuló menekültáradatra.

Az osztrák politikusok szerint az EU ma már lényegesen jobban felkészült, mint a 2015-ös migrációs válság idején, köszönhetően az új menekültügyi paktumnak és a reformoknak. 

Ugyanakkor Karner a legnagyobb kihívásnak a terrorfenyegetettséget nevezte, különösen a radikálisok által felbujtott magányos elkövetők okozta veszélyt.

Ausztriában például 2023 óta a második legmagasabb terrorriasztási szint van érvényben, ami az iszlamista terror növekvő fenyegetésére utal, különösen a közel-keleti események fényében. Karner  ezért kiemelten fontosnak tartja a hírszerző szolgálatok koordinációját.

Ebben a kiélezett helyzetben a Patrióták Európáért osztrák tagja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) követeli, hogy Ausztria ne fogadjon be iráni háborús menekülteket. Aki Iránból menekül, az biztonságos országokon, például Szírián keresztül érkezik, így nincs ok arra, hogy egészen Közép-Európáig folytassa útját – hívják fel a figyelmet.

A hajó nemcsak tele van, hanem már süllyed is

– jellemezte az európai helyzetet a párt biztonságpolitikai szóvivője, Gernot Darmann.

Szerinte reális veszély a radikális iszlamista alvó sejtek beszivárgása. Az FPÖ ezért követeli az EU-s menekültügyi és migrációs paktumból való kilépést, amelyet elsőszámú biztonsági kockázatnak tart, és az azonnali menekültügyi stopot, remigrációt és állami szuverenitásunk visszaszerzését sürgeti.

Borítókép: Gerhard Karner osztrák belügyminiszter (Fotó: DPA/AFP)