Orbán Viktor újabb közös lépéseket helyezett kilátásba, felgyorsul a szerb–magyar olajvezeték építése, Genfben egyeztetett Ukrajna

A miniszterelnök reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy újabb közös lépések jöhetnek Szlovákiával a Barátság kőolajvezeték újraindítása érdekében. Orbán Viktor hangsúlyozta: Ukrajna megtámadta Magyarország gazdaságát. Szijjártó Péter bejelentette, hogy felgyorsítják a tervezett szerb–magyar kőolajvezeték építését, és egy kőolajtermék-vezetéket is megvalósítanak, erősítve ezzel a két ország ellenálló képességét az ukrán lépésekhez hasonló helyzetekkel szemben. Genfben eközben az Egyesült Államok és Ukrajna már az újjáépítésről tárgyalt, Kijev jelentős forrásokat kér. Budapesten egyeztettek a V4-országok parlamenti vezetői. Nagy-Britannia kiürítette teheráni nagykövetségét, a közlés szerint elővigyázatosságból. Ezek voltak a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikác

Szijjártó Péter: Magyar–szerb összefogás az ukrán zsarolással szemben

Dubravka Dedovics szerb energiaminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen az energetikai együttműködés erősítéséről és az új magyar–szerb kőolajvezeték előkészítésének felgyorsításáról volt szó. A magyar tárcavezető szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, ezért Budapest és Belgrád közösen lép fel az „energetikai zsarolással” szemben.

Az a tény, hogy egy héten belül kétszer találkozunk két különböző kontinensen, azt mutatja, hogy intenzívek a kapcsolataink, és hogy készek vagyunk arra, hogy megoldjuk a problémákat és a legjobb megoldásokat megtaláljuk, hogy az energetikaszektorban minél jobban együtt tudjunk működni

– fogalmazott.

Elmondta: technikai csapataik folyamatosan, éjt nappallá téve dolgoznak, és zajlanak a tárgyalások a magyar–szerb államközi egyezmény tető alá hozásáról, mindenekelőtt a NISZ-tranzakcióval kapcsolatban. 

Genf: Nincs megállapodás, de Zelenszkij óriási összeget kért Ukrajnának

Ukrán és amerikai tisztségviselők Genfben egyeztettek a háború utáni újjáépítésről, miközben az Oroszországgal folytatott tárgyalások továbbra is elakadtak. Kijev reményei szerint a jövő hónap elején Abu-Dzabiban sorra kerülő háromoldalú – ukrán, orosz és amerikai – találkozón sikerülhet véglegesíteni a megállapodás legfontosabb részleteit, és előkészíteni a két államfő személyes egyeztetését.

Az újjáépítés kérdése a béketárgyalások egyik központi elemévé vált. Kijev a következő tíz évben mintegy 800 milliárd dollárnyi állami és magántőke bevonásával számol. A Világbank legfrissebb, a 2022. február 24. és 2025. december 31. közötti időszakot vizsgáló becslése szerint az ukrán gazdaság helyreállítása 588 milliárd dollárba kerülhet.

A rendezés legösszetettebb kérdései közé tartozik a területi vita mellett a zaporizzsjai atomerőmű sorsa is, amelyet az orosz erők a háború első heteiben foglaltak el. 

Budapesten tanácskoztak a V4-ek parlamenti vezetői

Csütörtökön Budapesten találkoztak, majd zárt ajtós megbeszélésük után közös sajtótájékoztatón számoltak be az ott elhangzottakról a visegrádi négyek parlamenti vezetői. A V4 tagállamaiban sok a közös vélemény, például az EU bővítésének, az energiabiztonságnak, a kohéziós politikának, az interkonnektivitásnak vagy a külső határok védelmének kérdésében.

Richard Rasi, a szlovák nemzeti tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a V4-et az egyik legstabilabb formátumnak tartja. Emlékeztetett, a visegrádi négyek létrehozásának 35. évfordulóját ünneplik.

Megjegyezte, nagyon sokszor azonosan látják az EU versenyképességét. Hozzátette, meg kell találni az egyensúlyt a klímaambíciók és az európai ipar szükségletei között.

A britek kiürítették a teheráni nagykövetséget

Az Egyesült Királyság pénteken kiürítette teheráni nagykövetségét, azonban a külügyminisztérium közlemény szerint ezt csak elővigyázatosságból tették. A britek szerint ideiglenes intézkedésről van szó, azonban a növekvő amerikai katonai jelenlét aggodalomra ad okot.

A brit lépés kapcsán elindultak a találgatások, miután az amerikai haderő az elmúlt évtizedekben nem látott katonai erőket csoportosított a térségbe, a helyzet pedig a tárgyalások ellenére pattanásig feszült. 

Nagy-Britannia lépése már csak azért is aggodalomkeltő, mert nemrég az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége is felajánlotta a nem vészhelyzeti alkalmazottaknak a távozás lehetőségét. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete azt tanácsolta a távozni kívánó alkalmazottaknak, hogy döntsenek és lehetőleg még „ma távozzanak”. A nagykövet állítólag egy e-mailben azt írta a külképviselet munkatársainak, hogy „nincs ok a pánikra, de azoknak, akik távozni szeretnének, fontos, hogy előbb tegyék ezt meg inkább, mint később”. 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)