Két muszlim bevándorló vitája a fejkendőről – Svédországban

Egy svédországi városban korábban betiltották a fejkendő viselését, ami azonban nem nyerte el a muszlim közösség tetszését. A burka-tilalomról két muszlim bevándorló vitázott a svéd közszolgálati televíziós csatorna egyik műsorában. Az egyik vitázó fél egy hidzsábot viselő helyi tanár volt, aki a műsorban teljesen kikelt magából. A vita egyik pontján úgy fogalmazott, hogy, ha valakinek nem tetszik a fejkendő, akkor költözzön el nem csak a városból, de még Svédországból is.

Forrás: youtube (printscreen)

A parázs vita Loubna Stensåker Göransson jobboldali politikus és Naouel Aissaoui muszlim tanárnő között zajlott a svéd televízióban. A téma a Skurupban bevezetett vallási fejkendő-tilalom volt, amiről még tavaly decemberben döntöttek a városban és amely idén lép majd életbe, számolt be róla az Samhällsnytt.

A két nő között zajló beszélgetés már csak azért is érdekes volt, mert mindketten muszlim és bevándorló háttérrel rendelkeznek. A különbség viszont az, hogy Loubna Stensåker Göransson a svéd jobbközép Mérsékelt Párt politikusa, és muszlim származása ellenére alkalmazkodott a svéd körülményekhez. Ez nem történt meg Aissaoui esetében, aki meg is mutatta valódi énjét a műsorban: mérgében azt mondta, ha valakit annyira zavar a fejkendő, akkor költözzön el Skurupból. Sőt, költözzön el egészen Svédországból, ami már az ő országa is, majd televíziós beszélgetőpartnerét rasszizmussal vádolta meg. Mindeközben Stensåker Göransson azon a véleményen volt, hogy a vallás nem a ruhaviseletben rejlik, a hidzsábot pedig egyenesen a nők elnyomásaként értelmezte. A politikusnőt rendkívül zavarja, amikor kislányokon lát fejkendőt, ezzel ugyanis a gyerekeket már egészen kiskorukban vallásilag befolyásolják és egyben szexualizálják is. A muszlim tanárnő kirohanására reagálva azt mondta, az újonnan Svédországba érkezőknek alkalmazkodniuk kell az ottani kultúrához, nem jöhetnek oda úgy, hogy korábbi, „középkori” szabályaik szerint élnek tovább. Az esetről sokaknak megvolt a véleménye a közösségi médiában, egyesek szerint megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak, mert már ott tartanak, hogy a svédeknek kellene elhagyniuk a saját országukat. Mások úgy vélték, Aissaoui egyáltalán nem értette meg a másik oldal álláspontját, helyette egyből támadásba lendült, megint mások pedig azt írták, a muszlimoknak kellene alkalmazkodniuk Svédországhoz és nem fordítva.

Skurupban még tavaly decemberben fogadták el azt a szabályozást, amely megtiltja a vallási fejkendők, így a hidzsáb, a burka és a nikáb viselését is. Januárban az intézkedés ellen a helyi iskola tanárai kezdtek el tüntetni, így az együttélés és a szolidaritás jegyében fejkendőben érkeztek meg munkahelyükre. Ezzel akartak üzenni a városvezetésnek, hogy szerintük helytelen a tilalom.

Az ügy mellett az igazgató is kiállt és azt mondta, az iskola nem fogja kikényszeríteni a fejkendő-tilalmat, ő maga pedig egyébként is helyteleníti az intézkedést, mert az egy adott vallási csoport ellen irányul.

A Pew Research Center 2016-os adatai szerint Svédországban 800 ezerre tehető a muszlim lakosság száma, ami a teljes népesség 8,1 százalékát teszi ki.

Burkatilalom egyébként több európai országban is érvényben van.

Hollandiában tavaly nyáron 13 éven át tartó jogi és politikai viták után lépett életbe a szabályozás. A törvény értelmében a továbbiakban nem hordható a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, és a szemeket is hálószerű anyaggal eltakaró burka. A tilalom nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb (kendő) viselésére. A rendelkezés megszegéséért akár 150 eurós bírság is kiszabható.

A tilalommal kapcsolatban korábban egy Hollandiában élő muszlim nő tett erős megjegyzéseket. Elmondása szerint ő nem fogja követni a szabályt és továbbra is el fogja takarni az arcát, valamint gyerekeit is erre fogja tanítani – elvégre Allah törvényei feljebb valók, mint a hollandok.

Az egész arcot eltakaró burka viselete 2018 augusztus óta tilos Dániában is. A szabályozás megszegéséért ezer dán koronás (130-140 euró) bírság is kiszabható. Azonban visszaesők esetében a bírság 10 ezer koronára is felmehet, valamint akár fél év szabadságvesztés is kiszabható.

Ausztriában szintén megtiltották az arcot eltakaró fátyol nyilvános viseletét 2017-ben. A szabály megszegéséért 150 eurós bírságot szabhatnak ki.