Németh Zsolt: Nem sok segítséget kapunk a nyugati hatalmaktól

A migránstömegek európai megjelenése erősen csökkentette a toleranciát a kisebbségek iránt.

– A nyugati hatalmak részéről sajnos nagyon kevés segítségre számíthatunk

ennek a problémának a kezelésében – jelentette ki Németh Zsolt a kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmekkel és az ukrán nacionalisták fenyegetéseivel kapcsolatban, amelyekről lapunk is beszámolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Hajónaplónak adott interjúban felidézte: először az oktatási törvény, majd a nyelvtörvény elfogadása, most pedig a durva rendőri-titkosszolgálati erőszak jelzi azt, hogy nagyon súlyos problémák vannak Ukrajnában.

– Az ország, ahol visszalépést tapasztaltunk a kisebbségi jogok tekintetében, Ukrajna. A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi állapota aggodalomra ad okot. A százötvenezres magyar közösség azt várja az anyaországtól, hogy védje meg őket a harmincöt-negyvenmilliós többséggel szemben, ahol állítólag teljesen abszurd módon ők jelentik a legnagyobb veszélyt Ukrajna szuverenitására és integritására. Ez már önmagában nevetséges, de

nevetni nem tudunk, mert a kárpátaljai magyarok igen tragikus napokat élnek.

Minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy megvédjük őket. Megvédjük a magyar iskolákat, megvédjük a nyelvhasználatot – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki szerint ebben a kérdésben nem számíthat nyugati segítségre Magyarország. – Amikor Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereinek értekezletén jelezte a problémát, a NATO-főtitkár közölte, nem akarnak foglalkozni ezzel a kétoldalú üggyel. Oldjuk meg, ahogy tudjuk. Most nem kedvez a nemzetközi diplomácia a kisebbségvédelemnek – idézte fel a politikus.

Ennek okairól Németh Zsolt azt mondta:

a migránstömegek európai megjelenése erősen csökkentette a toleranciát a kisebbségek iránt.

– A kisebbségekre mostanában sokan sütnek rá mindenféle bélyeget – mint azt Ukrajnában látjuk –, de Romániában is vannak komoly problémák: ott, ahol egyenesen terrorizmussal vádolnak kézdivásárhelyi fiatalokat, Beke Lászlót és Szőcs Zoltánt. Persze alaptalanul. Miközben Európa kohéziója és identitása is megrendült. Így az európai kisebbségvédelem ügye is hullámvölgybe került – fejtette ki.

Hogy erre a problémára milyen választ adhat Magyarország, úgy vélte, támogathatjuk például azokat az értékes polgári kezdeményezéseket, mint amilyen a Minority Safepack vagy a Székely Nemzeti Tanács régiós kisebbségekkel kapcsolatos aláírásgyűjtése. – De bármiképpen is alakuljanak európai ügyeink, nekünk, magyaroknak nincs más választásunk, mint az, hogy a magyar nemzetpolitika ez irányú célkitűzéseit minden körülmények között képviseljük – szögezte le.

Az interjúban Németh Zsolt felidézte a rendszerváltás óta hatalomra került magyar kormányok hozzáállását a határon túli kisebbségekhez. – A szocialisták úgy tették fel a politika napirendjére ezt az ügyet, hogy Magyarországnak az euroatlanti integráció miatt le kell mondania a külhoni magyarokról, de ez – magyarázták – tulajdonképpen még nekik is érdekük. Ezzel mi nem tudtunk egyetérteni, mert azt gondoltuk, hogy

nincs olyan érdeke Magyarországnak, ami elkülöníthető lenne a külhoni magyarok érdekeitől

– fogalmazott a külügyi bizottság elnöke, aki szerint ugyancsak csalódást jelentett a külhoni magyaroknak a 2004. december 5-én megtartott népszavazás, amikor azt kellett megtapasztalniuk, hogy a baloldali kormány azt állította, azért nem kaphatják meg a magyar állampolgárságot, mert egy ilyen döntés a magyar emberek munkahelyét veszélyeztetné. – Ugyancsak ebbe a sorozatba tartozik, amikor ma arról vitatkozunk a Demokratikus Koalícióval, hogy járjon-e szavazati jog a határon túli magyaroknak. A tapasztalat itt is bennünket igazol.

Éppen a 2002–2010 közötti időszak mutatta meg, milyen mértékben tudnak kárvallottjai lenni a külhoni magyarok a magyarországi választásnak.

Nem lehet azt mondani, hogy semmi közük hozzá – magyarázza Németh Zsolt. Az interjúban beszélt a Momentumról is, mondván: ez a furcsa pártocska már több választás alkalmával is arra próbálta rávenni a felvidéki, illetőleg az erdélyi magyarokat, hogy a Momentum többségi testvérpártjaira szavazzanak, miközben a helyi magyarság legitim képviselőit meg se kérdezték arról, mit szeretnének.

Németh Zsolt szerint a szomszédságpolitikában most olyan helyzetben vagyunk, hogy

hét ország közül öt szomszédunknál az előrehaladás, ha nem is látványos, de folyamatos.

– Románia tekintetében nagyon sok nyitott kérdésünk van, és sokszor helyben járásnak érezzük, amikor ugyanazok a problémák öt–tíz éves ciklusokban újra és újra előjönnek. Nem tudunk előrehaladni a szimbólumhasználat kérdésében, az állami finanszírozású magyar egyetem ügyében, vagy az egyházi, közösségi ingatlanok, javak visszaadása is megtorpant, sőt van némi visszalépés is ezen a területen. Az anyanyelvi, nyelvhasználati jogok vonatkozásában is folyamatos a vitánk, de soha nem szabad feladni reményeinket – mondta.