A régi atomfegyver-korlátozás megszűnt – az új szabályozás még látóhatáron sincs

Lejárt az Egyesült Államok és Oroszország utolsó, stratégiai nukleáris fegyvereket korlátozó kétoldalú megállapodása, az új START. Így több mint fél évszázadnyi kihagyás után nincs érvényben jogilag kötelező erejű egyezmény az atomfegyverek bővítése ellen. Az új helyzet a hidegháborús időket idéző, nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el a világban.

A hidegháborús időket idéző, nukleáris fegyverkezési verseny kezdődhet a világban Forrás: AFP

Több mint fél évszázad után, most először nincs jogilag kötelező érvényű megállapodás, amely korlátozná az Egyesült Államokat és Oroszországot stratégiai atomfegyvereik fejlesztésében. Az új START szerződés csütörtöki lejártával jelentősen nőtt a nukleáris fegyverkezési verseny kockázata – számolt be róla az Euronews.

Lejárt a megállapodás, amely korlátozta az Egyesült Államokat és Oroszországot stratégiai atomfegyvereik fejlesztésében
Fotó: AFP

Az új START szerződést 2010-ben írta alá Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev. A megállapodás értelmében a felek vállalták stratégiai nukleáris erőik csökkentését, valamint kiterjedt helyszíni ellenőrzések bevezetését a vállalások betartásának ellenőrzésére. 2023 februárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette Moszkva részvételét a szerződésben, azzal indokolva a döntést, hogy a Kreml nem engedheti meg amerikai ellenőrök belépését nukleáris létesítményeibe akkor, amikor Washington és NATO-szövetségesei nyíltan Oroszország ukrajnai vereségét tűzték ki célul.

Ugyanakkor a Kreml hangsúlyozta, hogy nem lép ki teljesen az egyezményből, és ígéretet tett, hogy továbbra is betartja a nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat. Putyin 2025 szeptemberében ismét jelezte készségét arra, hogy további egy évig betartsa a fegyverzetkorlátozást, és akkor Washingtont is arra szólította fel, hogy kövesse az orosz példát.

Kilenc a tízből: Oroszország és az Egyesült Államok

Oroszország és az Egyesült Államok együttesen a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 90 százalékát birtokolja, mindkét ország kiterjedt modernizációs programokat hajt végre nukleáris arzenálja tekintetében. Putyin 2022, vagyis az orosz–ukrán háború kitörése óta többször fenyegetett nukleáris fegyverek bevetésével Ukrajna ellen, kijelentve, hogy minden eszközt kész alkalmazni Oroszország érdekeinek védelmében.

2024-ben az orosz elnök aláírt egy módosított nukleáris doktrínát is, amely csökkentette a nukleáris fegyverek alkalmazásának küszöbét. 

2024 novemberében, majd idén januárban Oroszország nukleáris robbanófej hordozására alkalmas (Oresnyik) ballisztikus rakétát tesztelt Ukrajnában. 2025 októberében pedig Moszkva azt állította, hogy sikeresen tesztelt egy új, nukleáris meghajtású és nukleáris fegyver hordozására alkalmas víz alatti drónt, a Poszeidónt. Putyin szerint az eszköz nem elfogható, és már ítéletnapi fegyverként emlegetik azt. 

Ezzel egy időben Donald Trump amerikai elnök utalt arra, hogy Washington fontolgatja a föld alatti nukleáris kísérleti robbantások újraindítását. Emellett az Egyesült Államok jelentős összeget fektet nukleáris arzenálja modernizálásába, beleértve a Sentinel programot – a légierő következő generációs interkontinentális ballisztikus rakétáját –, valamint a B–21-es, alacsony észlelhetőségű nehézbombázót, amely képes a legfejlettebb légvédelmi rendszerek kijátszására és nukleáris fegyverek hordozására is képes.

Az Aranykupola névre hallgató rakétavédelmi rendszer pedig először helyezne amerikai fegyvereket az űrbe, ami Trump ígérete szerint még elnöki ciklusa vége előtt teljes mértékben működőképes lesz.

Új szereplő a színen

Kína soha nem volt részese sem a hidegháború alatti, sem az azt követő nukleárisfegyverzet-korlátozási megállapodásoknak, így az elmúlt évtizedben több mint megduplázta arzenálját. Peking mintegy 600 robbanófejből álló készlettel rendelkezik, amelyek közül csak kevés van telepített és azonnal bevethető állapotban. Ugyanakkor Kína nukleárisfegyver-állománya növekszik a leggyorsabban: 2023 óta évente körülbelül 100 új robbanófejjel bővül – a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint.

Trump tavaly kijelentette, hogy szeretné bevonni Kínát a fegyverzetkorlátozásba, és megkérdőjelezte, 

miért kellene az Egyesült Államoknak és Oroszországnak új nukleáris fegyvereket építenie, amikor már így is elegendő van ahhoz, hogy többször elpusztítsák a világot.

Amerika üzent az atomhatalmaknak

Néhány órával a Washington és Moszkva közötti új Start szerződés lejárta előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy bármilyen, Oroszországgal kötendő nukleáris megállapodásnak Kínát is magában kell foglalnia.

Az elnök korábban egyértelművé tette, hogy a 21. században nem létezhet valódi fegyverzetkorlátozás Kína bevonása nélkül, tekintettel hatalmas és gyorsan növekvő készleteire

 – mondta Rubio. Peking elutasította az új szerződésben való részvételt. Kína álláspontja világos az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatandó háromoldalú nukleárisfegyverzet-korlátozási tárgyalásokkal kapcsolatban – közölte Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Kína nukleáris ereje egyáltalán nincs azonos szinten az Egyesült Államokéval. Nem igazságos és nem is észszerű elvárás Kínát arra kérni, hogy ebben a szakaszban csatlakozzon a nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz

 – tette hozzá. Ehelyett Peking arra szólította fel az összes nukleáris hatalmat, hogy fogadják el az első csapás tilalmának elvét, vagyis vállalják, hogy soha nem kezdeményeznek nukleáris háborút, és ezeket a fegyvereket kizárólag egy nukleáris támadásra adott válaszként tartják fenn. Washington és Moszkva egyaránt elutasította ezt a felhívást.

Borítókép: A hidegháborús időket idéző, nukleáris fegyverkezési verseny kezdődhet a világban (Fotó: AFP)