Piszkos üzletet ajánlottak a németek a Trump-kormánynak

A németek és az oroszok között húzódó gázvezeték megépítését az Egyesült Államok és számos európai ország is bírálja, mivel attól félnek, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi Nyugat-Európát az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal fenyegetett, és mint kiderült, a német pénzügyminisztérium próbálta megvesztegetni, hogy ne akadályozza az építkezést. Németországban nagy port kavart az ügy, ami Olaf Scholz kancellárjelölt esélyeit is veszélyeztetheti az idei választásokon.

2021. 02. 10. 19:04
SCHOLZ, Olaf
Berlin, 2021. február 7. Olaf Scholz pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a pártelnökség kétnapos zárt ülése elõtt tartott berlini sajtótájékoztatón 2021. február 7-én. A vezetés az õsszel esedékes parlamenti választásokra szükséges felkészülésrõl tanácskozik. MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij Fotó: Maja Hitij
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német kormány közel egymilliárd eurós (360 milliárd forintos) pénzügyi támogatást ajánlott fel a korábbi amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának, amivel azt próbálták megakadályozni, hogy Washington szankciókat alkalmazzon az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték megépítése miatt – közölte a Német Környezetvédelmi Akció (DUH) nevű nonprofit szervezet a hozzá került dokumentumra hivatkozva.

A gázvezetéknek köszönhetően százmilliárd köbméterrel, vagyis a kétszeresére nőne az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyisége.

Az Egyesült Államok és számos európai ország ellenzi az építkezést, mivel attól tartanak, hogy Nyugat-Európa nagyobb mértékben függ majd az oroszoktól az energiaellátásban, és persze ez kiszorítaná az amerikai cseppfolyósított földgázt a piacról.

Ukrajna ellenérvei között az is szerepel, hogy a gázvezeték majd kikerüli őket, így elesnek az Európa felé irányuló gázszállítás után járó orosz tranzitdíjaktól.

A DUH február 9-én tette közzé Olaf Scholznak, Németország szociáldemokrata alkancellárjának és pénzügyminiszterének levelét, amelyben felajánlotta Steve Mnuchin korábbi amerikai pénzügyminiszternek, hogy azzal támogatnák a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az Egyesült Államokból, hogy LNG-terminálokat emelnének a német partok mentén. Cserébe azt kérte Washingtontól, hogy ne akadályozza tovább a Németországot Oroszországgal összekötő csővezeték megépítését.

– Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Olaf Scholz az adófizetők pénzét használná arra, hogy kivásárolja az Északi Áramlat 2-t az amerikai szankciók alól

– fejezte ki felháborodását Sven-Christian Kindler, a zöldek parlamenti képviselője. Sascha Müller-Kraenner, a DUH ügyvezető igazgatója a „botrányos” és a „mocskos” szavakkal illette az esetet, Sevim Dagdelen, a Baloldali Párt politikusa egyenesen bűntettnek titulálta azt.

A német pénzügyminisztérium lapzártánkig nem reagált a történtekre, egy szóvivő elmondása szerint azonban már készítik az üggyel kapcsolatos közleményt. Olaf Scholz számára nem a legjobbkor robbant ki a botrány, ugyanis ő lesz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – vagyis a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) jelenleg nagykoalícióban kormányzó baloldali párt – kancellárjelöltje a 2021-es szövetségi parlamenti választásokon.

Olaf Scholz pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a pártelnökség kétnapos zárt ülése előtt tartott berlini sajtótájékoztatón 2021. február 7-én. A vezetés az ősszel esedékes parlamenti választásokra szükséges felkészülésről tanácskozik
Fotó: MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij

Scholz levele csak olaj volt a tűzre, mivel az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos bírálatok az utóbbi időben felerősödtek annak láttán, ahogyan Moszkva Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal és az őt támogató tüntetőkkel bánik.

Angela Merkel ugyanakkor jelezte, hogy a gázvezeték-építési projektet el kell határolni Navalnij ügyétől.

– Ez egyrészt egy kereskedelmi projekt, másrészt politikai következményekkel jár a transzatlanti térségben

– nyilatkozta Merkel.

– Diplomáciai kötelesség nyitva tartani a kommunikációs csatornákat Európa óriási keleti szomszédjával – tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier német elnök a Rheinische Post című német lapnak adott nyilatkozatában szintén védelmébe vette a gázvezetéket, mondván: az egyike az utolsó hidaknak, amely összeköti Európát és Oroszországot.

Az amerikai fenyegetéseket követően a gázvezeték építését tavaly decemberben abbahagyták, azóta viszont újrakezdték a munkálatokat, és már kis híján teljesen elkészült, csak egy százötven kilométeres rész hiányzik, amely a dán és a német vizek alatt húzódik majd.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.