Újabb szintet lépett Tokió és Szöul civakodása

Nem hosszabbítja meg Dél-Korea a Japánnal 2016-ban megkötött, a titkos katonai hírszerzési információk megosztásáról szóló kétoldalú paktumát.

2019. 08. 22. 19:14
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem hosszabbítja meg Dél-Korea a Japánnal 2016-ban megkötött, a titkos katonai hírszerzési információk megosztásáról szóló kétoldalú paktumát – jelentette be ma, némiképp váratlanul Szöul, két nappal azelőtt, hogy az együttműködés további egy évre automatikus hosszabbítást nyert volna. A dél-koreai elnöki hivatal a döntést úgy kommentálta, a paktum fenntartása nem felel meg Dél-Korea nemzeti érdekeinek egy olyan időszakban, ahol a két ország közötti konfliktus egyre intenzívebbé válik. Ezzel a lépéssel ugyanakkor éppen Szöul emelte teljesen új szintre a feldolgozatlan történelmi sérelmek miatt az elmúlt hónapokban kiéleződött, mindeddig elsősorban gazdasági színtéren vívott csatát.

Noha a két kelet-ázsiai főváros kapcsolata hagyományosan hullámzó, a paktum felmondása egyes elemzők szerint radikális fordulatnak tekinthető. A két ország közti katonai és hadiipari együttműködés az 1960-as évekre nyúlik vissza, ami nem független attól, hogy mindkét hatalom fontos térségbeli szövetségese az Egyesült Államoknak; ez Kína és Észak-Korea kordában tartására is kiterjed.

A geopolitikai kérdésekben közös nevezőn lévő két ország között tavaly ősszel izzott fel a konfliktus, miután a dél-koreai legfelsőbb bíróság úgy döntött, több japán vállalatnak kárpótlást kell fizetnie olyan egykori koreai dolgozóknak, akiket a második világháború idején, a Japán megszállás alatt lévő Koreában kényszermunkára fogtak. Tokió élesen bírálta a döntést, és arra hivatkozott: az ügyet már lezárták a két ország között 1965-ben létrejött megállapodásban. A vita már a kétoldalú kereskedelmet is negatívan érinti, miután a felek kölcsönösen korlátozták az egymás felé irányuló áruforgalmat.

A felizzott konfliktus mögött mindkét országban a másik fél belpolitikai szempontjait sejtik. A tokiói narratíva szerint a 2017-ben megválasztott Mun Dzse In dél-koreai elnök kijátssza a dél-koreai politikában évtizedek óta bevált kártyát: a japánok történelmi bűneinek felemlegetését. Árnyalja a helyzetet az Észak- és Dél-Korea közötti enyhülés is: a Tokióval szembeni indulatok közös platformot teremtenek Szöul és Phenjan számára. A dél-koreai fővárosban eközben úgy látják, a konfliktust Abe Sindzó japán miniszterelnök arra akarja felhasználni, hogy a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva okot szolgáltasson a szigetország pacifista alkotmányának megváltoztatásához.

A szöuli nemzetbiztonsági hivatal mindenesetre ma azzal érvelt: Japán egyértelmű megalapozottság nélkül kihúzta Dél-Koreát a megbízható kereskedelmi partnereinek listájáról, ami „súlyos változást” idézett elő a két ország biztonsági együttműködésének körülményeiben. A szöuli döntés annak fényében különösen meglepte a világot, hogy pár órával korábban, pekingi tárgyalásai után a japán és a dél-koreai külügyminiszter még azt hangoztatta: tárgyalásokat folytatnak majd az egykori koreai kényszermunkások kárpótlása miatti vitájuk feloldására.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.