Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy van némi zordság a könyv két történetében: kínzás, könnyek, halál mind megjelenik, mondhatni, az életre nevel, semmi amerikai stílusú habkönnyű és rózsaszín cukormáz, ami a dolgok vad oldalát illeti. Az illusztrációk viszont nagyon aranyosak és eltaláltak, így minduntalan helyrerázzák a ki-kibillenő olvasatot – kedvencem az állatait kínzó mutatványos elé álló orvosdoktor, aki roppant szigorú arccal megfeddi a termetre háromszor akkora, csavargó külsejű állattartót, és jobb viselkedésre inti.
A nevek érdekesek és furcsák (kedvencem a Robi Nson, de Csahol Csilla sem rossz), a történetek inkább furcsák (mintha a szerző valamilyen kevésbé sikerült tudatmódosító szer hatása alatt vizionálta volna össze az egymáshoz lazán kapcsolódó „kalandokat”), viszont az tagadhatatlan, hogy – nyilván a kiadó szándékaival egyező módon – tökéletesen alkalmas a nosztalgiázásra. Mindenképpen érdemes egy próbát tenni, lássuk, a mai gyerekek mit tudnak kezdeni ezzel a történeti és képi világgal.
Doktor Hű de Fáy. Kornyej Csukovszkij meséje, Viktor Csizsikov rajzai. Fordította: Apostol András, a versbetétek Rigó Béla fordításai. Manó Könyvek, Budapest, 2019.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!