Különösen elgondolkodtató az ábrázolások sorában a céllövészet árnyképéhez hasonló, majdnem kétdimenzióssá formált szobor.
A kiállítás részét képezi egy installáció is, amelyben a teremben lévő többi szobor pandantjaként nem maga a felépítés textúrája, szerkezete miatt válik csíkozottá a test, hanem egy videóvetítés eredményeképp.
A kiállítótérben megjelenő testek lehetnének akár az általánosan emberi, a transzcendentális ego kivetülései is, szubjektum és objektum viszonyát magukba sűrítő embertárgyak, a kérdés már csak az: a rozsdamentes acélból készült, arctalan alakok képesek-e kifejező testté válni, elindulni a művészet segítségével a személyeshez, az egyszerihez vezető úton.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!