Az ősök tisztelete soha nem kopott ki az európai gondolkodásból, persze a magyaroknak a kereszténység felvétele előtt is külön őskultuszuk volt, a nemesség kialakulásával viszont újra megerősödött a felmenők – főleg a nemességet szerző ősök – tisztelete.
Ha végigmentünk volna egy XVII. századi magyar főúri kastély termein, oldalt hatalmas, életnagyságú fegyveres urak egész sorát láthattuk volna: korukbeli magyaros öltözetben, sárga nemesi csizmában – hogy ezzel is hangsúlyozzák kiváltságos helyzetüket –, buzogánnyal a kezükben, oldalukon karddal.
Fotó: Teknős Miklós
Ez volt az ősgaléria, amelyben rendszerint a család élő tagjait és azok felmenőit is ábrázolták. De nem csak őket! Az Esterházy család kismartoni kastélyának dísztermében lévő negyven festményből álló sorozatban Noé, Attila hun király vagy a popkultúrában csak Drakulaként ismert Vlad Tepes havasalföldi fejedelem is felbukkant a valós, vérségi ősök között – nyilván ez utóbbiak egyfajta státusszimbólumként voltak jelen, a család kiválóságának hangsúlyozására.
A XVII. században főleg Magyarországon és Lengyelországban volt ez szokás: a nemesek elődeiket az ország alapítóihoz vagy egyéb mitikus alakokhoz vezették vissza.
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjában megvásárolt nyolc festmény is egy hasonló ősgaléria része volt, a portrék ugyanis Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attila és Mátyás királyt is ábrázolják.
Bár a szakemberek még nem jutottak dűlőre az ügyben, a képciklus valószínűleg Berényi György báró (1657–1722) megrendelésére készült, s talán a család bodoki várkastélyában volt elhelyezve. (Az akkori századforduló körül katolizált Berényi György igen szép pályát futott be: a Királyi Ítélőtábla bírájaként működött, 1712-ben pedig zászlóvivőként találjuk III. Károly király pozsonyi koronázásán.)
A sorozat 2016-ig a család leszármazottainak tulajdonában volt, most az Értéktár programnak köszönhetően a nemzeti múzeumban helyezték el letétbe.
A magyar vezérek közül Szabolcs és Vérbulcsú portréja hiányzik, a többiek mind XVII. századi öltözékben láthatók, magyaros bajszokkal, viselettel és az elengedhetetlen sárga nemesi csizmával, amely jól tükrözi azt a magyar nemesi mentalitást, amelynek művészeti kifejezői e képek.
