Mindig, mindenhol, mindent

André Kertész születésének 125. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlaton a múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet eddig talán kevéssé ismert, 73 eredeti vintage fotója látható. A középpontban André Kertész párizsi évei, valamint a világhírű fotóművész és Bölöni György író, újságíró kapcsolata áll, akivel kölcsönösen segítették egymást.

A tárlaton megtekinthető az eddig jóformán ismeretlen sorozat, amely az első női gasztronómiai társaság összejövetelein készült Fotó: Havran Zoltán

Ady Endre Párisban járt az ősz című versének kézirata egy kávéházi asztalon – ez az 1932-es kép is látható a tárlaton, amelynek megnyitóján Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter, a Nemzet Művésze elmondta: André Kertész úgy érkezett Párizsba, hogy nem tudott franciául, azonban nem sokkal később már otthonosan mozgott a francia fővárosban.

A magyar művészek ugyanis segítették, a franciák pedig hamar befogadták. Képein megelevenednek Ady párizsi tartózkodásának helyszínei, a szállója, a Hôtel de l’Europe is, valamint a 92. rue de Lévis, amelynek harmadik emeletén Léda lakott. Emellett számos, Párizsban élő emigráns magyar alkotó is feltűnik, többek között Tihanyi Lajos és Halász Gyula, a későbbi Brassai. Kertész Párizsban olyan magyar művészekkel állt kapcsolatban, mint például a festő és grafikus Uitz Béla, a festő, grafikus Vértes Marcell és a táncosnő Förstner Magda. 1927-ben ismerkedett meg Blattner Gézával és híres avantgárd bábszínházával, a Théâtre Arc-en-Ciellel (Szivárvány Színháza).

A kiállításon megtekinthető több olyan fotó is, amit Kertész a színház előadásairól, baráti összejöveteleiről készített.A tárlat egy másik része az első női gasztronómiai társaság, a Club des Belles Perdrix (A szép fogolymadarak klubja) összejövetelein készített fotókat tartalmazza. Az 1928-ban alakult klub tagjai képzőművészek, írók, előadóművészek és újságírók voltak, többek között Aurora Sand, Georges Sand unokája. André Kertészt Bölöni György felesége, Itóka vitte el a társaság egy vacsorájára. Az ekkor készített, tizenegy felvételből álló képsorozat eddig jóformán ismeretlen volt, soha korábban nem szerepelt kiállításon. Ugyanígy kevéssé ismert, de a kiállításon szintén látható az a sorozat, amit a művész 1935-ben készített Budapesten a mozdulatművészettel foglalkozó Szentpál-iskola tagjairól, Kállai Editről, Kemény Zsuzsáról és Arany Erzsébetről.

A tárlaton az André Kertész által készített lírai, ellesett pillanatokat, talált tárgyakat, városrészleteket, portrékat, mozdulatművészeti képeket a néhány róla készült felvétel, levelei, hangja és a párizsi tartózkodása egy évtizedének magyar vonatkozású dokumentumai egészítik ki.

A tárlaton megtekinthető az eddig jóformán ismeretlen sorozat, amely az első női gasztronómiai társaság összejövetelein készült
Fotó: Havran Zoltán

– André Kertész mindig, mindenütt és mindent fotózó fotográfus volt – fogalmazott Korniss Péter. A fotóművész 1936-ban New Yorkba költözött, ahol nehéz évtizedeket élt meg, sok keserűséggel. Korniss elmesélte, egyszer az a megtiszteltetés érte, hogy fogadhatta Kertészt a lakásában. Amikor szóba került Amerika, Kertész hevesen rázni kezdte az öklét. – Kertészt Amerikában egészen más világ fogadta, mint amit megszokott. Jól példázza ezt, hogy egyszer egy kurátor arra kérte, hogy a Torzítások című sorozatának egy képéből vágjon le egy részt, mert különben pornográfnak minősül – mondta el Korniss Péter, majd azt is hozzátette, hogy Kertész Franciaországhoz és Magyarországhoz is erősen kötődött, de ahogy nem költözött vissza Párizsba, úgy Budapestre sem. Ugyanakkor többször hazalátogatott, utolsó könyve, az 1982-ben New Yorkban megjelent Hungarian Memories Magyarországon készített fotókat tartalmaz.

– Ebben a kötetben olyan képek vannak, amiket még Kertész Andor fényképezett – jegyezte meg Korniss Péter.

Az André Kertész – A kamera poétája című kiállítás október 6-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.