’89-es üzenet: a rendszerváltás filmjeit vetítik Brüsszelben

A Brüsszeli Magyar Intézet is a rendszerváltásra emlékezik, ezekben a napokban két hiánypótló rendezvény nyílt meg a nemzetközi közönség előtt: a 30 éve szabadon, Regained Freedom filmfesztivál kilenc ország filmjét vetíti tíz napon keresztül, kísérő rendezvényként pedig a páneurópai piknik emlékét őrző képeket is bemutatják.

Szájer József európai parlamenti képviselő nyitotta meg a múlt héten a páneurópai piknik emlékét őrző fotótárlatot a Brüsszeli Magyar Intézetben, ahol hiánypótlónak számít a program, hiszen szervezésükben a belga közönség először találkozhat a történelmi jelentőségű békedemonstráció történetével. Köszöntésében az európai parlamenti képviselő személyes élményeket is felidézett: hangsúlyozta, hogy bár 1989 augusztusában az emberek kezükbe vették Európa sorsát, azt a bizonytalanságot, amely akkoriban uralkodott, a mai kor történetmesélői nem tudják megérteni.

– A körülmények és a véletlenek szerencsés egybeesése is kellett a sikerhez – fogalmazott Szájer József, aki kitért arra, hogy némelyek hamis párhuzamot vonnak a harminc évvel ezelőtti határnyitás és a jelenlegi déli határzár között. Ezt felszínes, félrevezető, egyszerűsítő párhuzamnak minősítette, és magyarázatképp hozzáfűzte, hogy az egyik cselekedettel átléptünk a szabadságba, a másikkal pedig megvédjük magunkat, nemzetünket, kultúránkat. A november 30-ig tartó nemzetközi filmszemle is a határnyitás és a rendszerváltás emlékére fókuszál. A mustrát Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című önéletrajzi filmjével nyitották meg, amely 1984-ben Cannes-ban a zsűri nagydíját is kiérdemelte. Az új filmes seregszemle programját kilenc ország filmterméséből válogatták, azzal a szándékkal, hogy az 1989-es társadalmi és politikai változásokra összpontosítsanak, a diktatúra működését és bukását különböző nézőpontok szerint járják körül. Villegas-Vi­tézy Zsófia intézetvezető szerint az együttműködő országok lelkes hozzáállásából látszik, hogy a téma fontos a volt keleti blokk országainak, és szeretnék közös, nehéz történelmi örökségüket megismertetni a feledékeny vagy erről tudomást sem vevő nyugat-európai nézőkkel. A kezdeményezést 2020-ban és 2021-ben is folytatni kívánják más országok együttműködésével. Ezekben a napokban a lengyel Piotr Śliwowski és Marta Dzido filmje (Solidarnosc wedlug kobie A Szolidaritás női szemmel), az észt Jaak Kil­mi (Disco And Atomic War), a grúz Tengiz Abuladze (Vezeklés), a cseh Jan Svěrák (Kolja), Andreas Dresen (Gundermann), Vitézy László (Vörös föld), a román Serge Ioan Celebidachi (Octav) és a horvát Antun Vrdoljak (Long Dark Night) munkája látható a brüsszeli Collegium Hungaricum vetítőtermében.