Sisyphus sziklájától Trianonig

János vitéz, Fehérlófia, az ember és az egész ország tragédiája. Aki körbejárja ezt a tárlatot, úgy, hogy semmit sem tud a kiállító művészről, az is érteni fogja: Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban.

Az alkotó a grafikákba belesűrítette a világháború történéseit és a békediktátum máig ható következményeit Fotó: Arpad Kurucz Forrás: Kurucz Árpád

A Mastodon amerikai zenekar egyik nem magyar rajongója nemrég egy kiváló minőségű videót készített a banda egyik számához, amelyet Jankovics Marcell 1982-es Fehérlófia című rajzfilmjének képkockáiból vágott össze. A videó tartalmában is annyira jól tükrözte a dalt, hogy a népszerű zenekar megosztotta azt a közösségimédia-oldalán. Tehát Jankovics Marcell formanyelve olyannyira kiállta az idők próbáját, hogy egy külföldi jó metálvideó-alapanyagnak látja, és higgyék el, ugyanez sok korabeli munkáról egyáltalán nem mondható el.

Jankovics Marcell képi világa már-már egybeforrt azzal, amit magyar képi világnak gondolunk. Már csak azért is tanulságos figyelmesen végigjárni a tárlatot, hogy rádöbbenjünk erre, a rajzok láttán pedig kedvet kapjunk újranézni ezeket. Az általa rendezett magyar népmeséken növünk fel, és ma már az egészen fiatal nemzedékeket is ő vezeti be Madách Imre Az ember tragédiájába. Hogyha szeretjük Az ember tragédiáját, a Fehérlófiát, a János vitézt vagy a magyar népmesesorozatot, akkor eredetiben is láthatjuk ezeknek az érdekes vázlatait, rajzait.

A tárlaton betekinthetünk a rajzfilmkészítés folyamatába, és nemcsak az animációs filmekből és könyvillusztrációkból ismerős képek eredeti rajzait láthatjuk, hanem a tervként megmaradt filmforgatókönyveket és figuraterveket is felfedezhetjük. A falon az Oscar-díjra jelölt Sisyphus című rövid rajzfilmét – a sziklát görgető férfi erőlködő hangjával együtt, amely az egész kiállítótérben visszhangzik – és a cannes-i Arany Pálma-díjas Küzdőket is kivetítik. A kiállítótér hátsó sarkában pedig az idén digitálisan felújított Fehérlófiát is megnézhetjük.

Az alkotó a grafikákba belesűrítette a világháború történéseit és a békediktátum máig ható következményeit
Fotó: Kurucz Árpád

A békediktátum századik évfordulójához közeledve a Műcsarnok apszisában Jankovics Marcell Trianon-rajzsorozatát és több, eddig kiállításon nem szerepelt tusrajzát mutatják be. Ezek a rajzok jelzik a legjobban, hogy a művész egyáltalán nem fáradt el, képzelőereje leginkább az idén megjelent nagyszabású Trianon kötet grafikáiban mutatkozik meg. A kötet több száz rajzából egyfajta válogatás látható a tárlaton – kétnyelvű, magyar–angol feliratokkal– így a szimbolikus rajzok által a külföldi látogatók is megérthetik azt, amit sokszor hiába próbálunk elmagyarázni nekik, hogy pontosan mi történt száz évvel ezelőtt, amikor elvesztettük országunk földjének, ingó és ingatlan javainak és népességének kétharmadát.

A Trianon-kötet rajzait tananyaggá kellene tenni, már csak azért is, mert korunkban szinte csak a képek érik el az ingerküszöbünket, és Jankovics Marcell ezekbe a grafikákba belesűrítette az egész Trianonhoz vezető folyamatot, a világháború történéseit és a békediktátum máig ható következményeit is. Erős rajzok ezek, a meggyilkolt Tisza István holttestéből Nagy-Magyarországot formázó vértócsától kezdve a Tanácsköztársaság terrorlegényei által felakasztott emberek borzalmas képéig. Persze ez csak egy válogatás a könyv képanyagából, de rengeteg vázlatot is láthatunk a grafikák mellett, ezek mind a művész tulajdonát képezik. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a Trianon okait magyarázó falfeliraton – „egykorú okok: a magyar uralkodó osztály szűklátókörűsége, a vesztett háború, a szomszéd országok mohósága […]” – nem ártana kerülni ezt a vulgárkommunista kifejezést, mert egy ilyen kiállítás szellemiségéhez nemhogy nem illik, nem elegáns.

Jankovics Marcell a hét végén, vasárnap 16 és 17 órakor személyes tárlatvezetést tart a Műcsarnokban, amelyen rengeteg kulisszatitkot is elárul rajzairól és rajzfilmjeiről.