Sorsod elől futni úgyse tudsz

Füstös lövészárok, haldokló katonák, Karády Katalin pedig baljós hangon énekli azt, hogy „sorsod elől futni úgyse tudsz”. A négy magyar katona sorsáról szóló Elfelejtett nemzedék című második világháborús kisfilm előzetese ígéretesnek tűnt, olyannyira, hogy ellátogattunk az utolsó forgatási napra. – Azt a pillanatot szeretném megragadni, amikor tudatosul bennünk, hogy minden elveszett – mondta Aracsi Norbert filmrendező, aki párbeszédet szeretne kezdeményezni és emléket állítani az elfelejtett hősöknek.

A végzet kapujában. Kalotai Dániel operatőr (balra), Hajduk Károly színészt (középen) Aracsi Norbert rendező (jobbra) irányítja Fotó: Mirkó István

Hófoltok, avarlepte, erdős domboldal. A magyar katona körbekémlel, majd egy fa tövében keres fedezéket. Vár. A sűrű ködből kísérteties alakok bontakoznak ki: tucatnyi szovjet katona. A magyar katona sietve próbálja kioldani a fegyverét. Arca egyszerre riadt és nyugodt a végzet közelében. Hideg szél fúj, a feszültség szinte tapintható. És ekkor, a csúcsponton a rendező jelzi, hogy vége a jelenetnek. A stáb fellélegzik, a kamera megáll, a katona pedig feltápászkodik, kissé arrébb megy és cigarettára gyújt. Ekkor szólítjuk meg Molnár őrmestert – ő a rangidős, két fiatal katonát osztottak be mellé a lövészárokba –, azaz Hajduk Károly színészt, aki azért vállalta a szerepet, mert hiánypótló kezdeményezésnek tartja az Elfelejtett nemzedéket, hisz sok külföldi háborús filmet láthatunk németekről, oroszokról, de arról nem készültek filmek, hogy a magyaroknak milyen kényes és reménytelen szerepük volt a világháborúban. – Vannak olyan fontos ügyek, amelyek mellé az észszerűség határain belül érdemes odaállni. Emberpróbáló forgatás volt. Most már elolvadt a hó, de kemény hidegben, több órán keresztül forgattunk a lövészárok sarában. Ezek összefüggő, három-négy perces jelenetek, melyeket egyben vettek fel, tehát ilyenkor nagyon oda kell figyelni, és csak többórás próba után kezdik el a felvételt – mondta a színész –, aki különben az idei Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című film egyik főszereplője.

A színészek – Cservák Zoltán, Jászberényi Gábor, György Zoltán Dávid – persze hazamennek a forgatás után, a több százezer elesett magyar katona azonban ottmaradt a lövészárkokban. Rengeteg fiatal halt hősi halált, egész nemzedékek vesztek oda, nekik szeretne emléket állítani a négy katona sorsáról szóló film. A pákozdi katonai emlékpark területén vették fel az Elfelejtett nemzedéket, amelynek utolsó forgatási napján nézhettünk körül. A magyar honvédek az emlékpark területén is keményen harcoltak, eredeti, második világháborús lövészárkok is megmaradtak a területén, ezért igen hiteles környezetben készült a film. Az emlékpark természetvédelmi területe az autópálya és a Velencei-tó között van, tiszta időben a tavat is látni lehet, ám ez eddig nem okozott gondot a stábnak, hisz sűrű ködben forgattak. Az utolsó napon viszont sokkal erősebben be kellett vetniük a füstgépet és az autópálya alapzaját is ki kellett szűrniük – sőt, a stábban valakinek az volt a feladata, hogy a helyszín felett elhaladó repülőjáratokat figyelje, hogy szintén kiszűrjék a repülő zaját, vagy ne kövessék el azt a baklövést, amelyet a Trójában láthattunk.

A végzet kapujában. Kalotai Dániel operatőr (balra), Hajduk Károly színészt (középen) Aracsi Norbert rendező (jobbra) irányítja
Fotó: Mirkó István

A stáb lelkes fiatalokból áll, egyetemistákból és szakemberekből. Lótnak-futnak a lövészárkok, lőállások között, nem törődnek a hideg, szeles idővel. Bár sokuknak ez az első filmjük, ránézésre nem lehet panasz a profizmusra. A helyszínt sem véletlenül választotta Aracsi Norbert székesfehérvári filmrendező (Emlékezz rám, Évforduló), aki már filmjének a címében is jelzi, hogy a magyar katonák hősiessége, az odaveszett fiatalok emlékezete nem jelenik meg kellőképpen a köztudatban. – A film főszereplője egy fiatal fiú, akit 1944 végén hívnak be, amikor az orosz csapatok elérik az ország területét, és ezzel szeretnék emléket állítani azoknak a fiataloknak, akiket elsöpört a világháború borzalma. Ők az Elfelejtett nemzedék – mondta a rendező, aki azért választott 16 éves főszereplőt, hogy a középiskolások is bele tudjanak bújni a bőrébe, és érezzék, milyen volt, amikor ilyen fiatalon behívtak valakit katonának. Aracsi Norbert abban bízik, hogy a film hatására hátha többen elkezdenek utánanézni a történeteknek. – Beszélgetést szeretnénk kezdeményezni erről a korszakról, mert kevés információ birtokában alkotunk véleményt a második világháborúról. Továbbá másokat is arra akarunk ösztönözni, hogy érdemes erről a korszakról beszélni vagy filmet készíteni, nekünk pedig kötelességünk – folytatta Aracsi Norbert, aki hosszú távon magyar történelmi filmeket szeretne készíteni, hisz eleve kevés van belőlük.

Az egyenruhába bújt statiszták éppen pihennek; közben fényképezik is őket, cigarettával kínálják egymást, amolyan lövészároki idillt láthatunk egy pillanatra. A székesfehérvári Róth Erik szovjet egyenruhában feszít, és már csak azért is örül, hogy szerepelhet egy történelmi filmben, mert a 20-as, 30-as évek hétköznapi hagyományőrzőjeként korabeli ruhákat és tárgyakat gyűjt a férfidivat világából. Megkérdeztük tőle, milyen érzés az ellenség oldalán állni.

– Picit furcsa orosz katonaként szerepelni a filmben, de ez csak egy szerep, az pedig, hogy kameraközelben lehetek, nagy élmény. Voltam már statiszta, de ez egy sokkal mélyebb ügy, én is átszellemültem. Meg kell emlékeznünk ezekről a katonákról, hisz hősök voltak – felelte a fiatal statiszta.

Az egyenruháik, a fegyvereik mind hitelesek, ugyanis az alkotók azt szeretnék, hogy a jelzések és az utolsó gomb is a helyén legyen, ezt Rangel István katonai szakember ellenőrzi, aki minden nap kint volt a forgatáson, és több hetet töltött azzal, hogy ellenőrizze a ruhák utolsó felvarróit. A hitelesség persze csak eszköz, hiszen nem panoptikumkészítésére törekednek. – A háború emberi oldalát akarjuk megmutatni, azt, hogy egy lövészárokba került kisember hogyan élte meg a háború mindennapjait. Nem egy nagytotálokkal teletűzdelt, átfogó filmet akarunk – a filmbeli történet 24 óra alatt játszódik –, arra vagyunk kíváncsiak, mit érezhetett egy fiatal katona a lövészárokban, és mit is jelent egy fiatalember életében a háború. Beszélgetést szeretnénk kezdeményezni erről, hisz jövőben lesz a második világháború végének 75. évfordulója és minden családban vannak hasonló történetek – fűzte hozzá Verebélyi Gábor, a CineArt Studio producere.

A stáb újra forgatni kezd, a rendező visszamegy a sátrába, az operatőr Molnár őrmester arcához tartja a kamerát, csendet kérnek. A filmet a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal támogatta három és fél millió forinttal, a pákozdi katonai emlékpark pedig a helyszín átadásával járult hozzá a filmhez. Az Elfelejtett nemzedék körülbelül félórás lesz, így a cannes-i filmfesztiválon már biztosan nem mutathatják be, hisz ott negyed óra a kisfilm felső határa, de több A kategóriás fesztiválra fogják benevezni a jövőben. Várható premierje Székesfehérváron lesz 2020. május 9-én, az európai béke napján.

Fotók: Mirkó István