Száz éve, 1920. február 2-án halt meg a felvidéki Jernyén Szinyei Merse Pál, a magyar plein air festészet megteremtője.

Közbeszólt a történelem, a film bemutatója előtt letartóztatták Darvas Ivánt
A Szélesvásznú történelem fókuszában: Bakaruhában.
Száz éve, 1920. február 2-án halt meg a felvidéki Jernyén Szinyei Merse Pál, a magyar plein air festészet megteremtője.
Középnemesi családban született 1845. július 4-én, a szintén felvidéki Szinyeújfalun.
Édesapja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja volt. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, itt kezdett festészetet tanulni Mezey Lajosnál. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, tanulmányai alatt főként mitologikus, allegorikus műveket festett, sokat foglalkozott a Faust-témával is. Az Akasztott elszállítása című képével nyert felvételt 1867-ben Karl von Piloty mesteriskolájába. Az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett.
Már korai műveiben feltűnt közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritjának gazdagsága. Első nagyobb szabású műve (A Faun és Nimfa), mely a müncheni, a bécsi és a pesti közönség elé került, még a svájci Arnold Böcklin hatására utal. 1869-re jutott el a plein air ihlette egyéni formanyelvéhez, ennek első példái a Ruhaszárítás és A hinta című könnyed, vázlatszerű képek.
Témái többször visszatértek a mitológiához (Nőrabló faun, Bacchanália), de ezekkel egy időben festette a Lovasok és a Puszta gólyamadárral című, a természetábrázolására törekvő képeit is, míg a család jernyei birtokán portrékat készített (Szinyei Merse Zsigmond arcképe csibukkal, A művész édesatyja karosszékben). Az Anya és gyermekei néven ismert képével aratta első jelentősebb sikerét, melyet egy műkereskedő azonnal megvett, jelentős lírai műve a tájba komponált Szerelmespár is. 1869 novemberében megszakította tanulmányait és önállóan kezdett dolgozni, nem sokkal később haza kellett térnie, hogy beteg apja helyett a családi birtok ügyeit intézze.
1872-ben utazott vissza Münchenbe, és elkezdte festeni fő művét, a Majálist, mellyel 1873-ra készült el. A magyar plein air festészet remekét műteremben készítette, tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet. Szinyei azonban tőlük függetlenül, a francia mesterek ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára, a képre háttal, hason fekve magát is ráfestette. Fő elemei a fény, a színek, az árnyékok, az ember együtt él a tájjal, a levegő mindent egységbe foglal. Szinyei – bár egyes művein a folthatások uralkodnak – egészében mégsem tekinthető impresszionistának, velük ellentétben ő nem mondott le az emberi tartalomról, alakjai érzelmeket fejeznek ki, felerősítve a természet keltette benyomásokat.
A Majálist teljes közöny és meg nem értés fogadta, egy időre feledésbe merült. Az elmarasztaló kritikák kedvét szegték, ismét hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, házat, műtermet építtetett, s csak ritkán festett. Ez idő alatt is készített néhány remekművet, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő. 1882-ben Bécsbe ment, ahol megfestette a konvencionálisabb, naturalista Pacsirta című képét, melyet felesége portréjával és a Majálissal együtt Bécsben, majd Pesten is kiállított, de a kritika most is negatív volt.
1883-ban visszament Jernyére, ahol megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadást, majd tíz évre felhagyott a festéssel. Nem akart hazudni, nem tudta megtagadni önmagát, inkább elnémult. 1887-ben felesége elvált tőle, két lányát magával vitte, Szinyei Félix fiával Jernyén maradt. 1894-ben Zempléni Tivadar itt látogatta meg és az ő bíztatására kezdett újra festeni és kiállítani.
1896-ban több régi és új képével a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikert aratott, végre a Majálist is elismerték, az állam megvásárolta. A fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel Szinyeiben elődjét, aki a magyar művészeti élet egyik vezető alakja lett. Ugyanebben 896-ban a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) igazgatója volt, 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában.
Utolsó korszakában évente 5-6 tájképeket festett (Gesztenyefa, Őszi táj), de korai műveinek színvonalát többé nem érte el. Külföldi tárlatokon is kiállított és mindenhol nagy elismerést aratott, 1900-ban a párizsi kiállításon a Hóolvadással ezüstérmet, 1901-ben Münchenben a Majálissal nagy aranyérmet nyert. 1911-ben a Római Nemzetközi Művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, ő pedig nagydíjat kapott. Első önálló tárlatát 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezték meg: 89 munkáját mutatták be, köztük a külön erre az alkalomra készült Szurkos fenyő című képet. Második gyűjteményes kiállítása 96 alkotással az Ernst Múzeumban volt 1912-ben, érdemeit a Szent István Rend kiskeresztjével is elismerték. Még megélhette munkásságának legnagyobb kitüntetését, amikor 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei Termet.
Utolsó képét 1918-ban festette meg Csend címmel, a következő év tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. 1920-ban bekövetkezett halála után negyven nappal a művésszel közeli kapcsolatban állók megalakították a Szinyei Merse Pál Társaságot, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb művészeti egyesületét, azzal a szándékkal, hogy ápolják emlékét, s pártolják a fiatal tehetségeket.
Nevét ma több utca, 1962 óta budapesti gimnázium is viseli, Eperjesen szobra áll.
A Szélesvásznú történelem fókuszában: Bakaruhában.
Hunyadi Mátyás is érkezik a teátrum 2025/26-os évadában.
A film két budapesti fiatalember, András és Péter erdélyi kalandjait mutatja be, akik András unokatestvérének lakodalmán egy erdélyi, kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek.
Vagy inkább a Hogyan tudnék élni nélküled? népzenére komponált változatáról beszélhetünk? A Magyar menyegző forgatásán jártunk.
Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága
Botszentgyörgy várának megépítésére még Mátyás király adott engedélyt, most összefognak a magyarok, hogy újjáépítsék
Ők lehetnek Ferenc pápa utódai - a legesélyesebb jelöltek - képgaléria
Németország megtört, átadja a gyárait Kínának: a Volkswagen az első áldozat, ezek a kínai autók gördülhetnek ki a német gyárakból – videó
Holtan találták meg a csütörtökön eltűnt gyereket
Soha nem látott mennyiségű drón jelent meg Szevasztopolnál - orosz hadijelentés a háborúról
Hornyák Zsoltról döbbenetes dolgokat állít a Puskás Akadémia korábbi nigériai támadója
Lisztes Krisztián jövője végleg eldőlhetett Frankfurtban
Washington szerint jogtalanul támadják az AfD-t
Ahol még a halottak is eladók: szétrágja a korrupció a háborús Ukrajnát
Termékenység mint pártpolitika
Aggódó demokraták
A Szélesvásznú történelem fókuszában: Bakaruhában.
Hunyadi Mátyás is érkezik a teátrum 2025/26-os évadában.
A film két budapesti fiatalember, András és Péter erdélyi kalandjait mutatja be, akik András unokatestvérének lakodalmán egy erdélyi, kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek.
Vagy inkább a Hogyan tudnék élni nélküled? népzenére komponált változatáról beszélhetünk? A Magyar menyegző forgatásán jártunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.