Remekművek Miskolcon

Petró Sándor belgyógyászként, gyermek- és sportorvosként széles praxist épített ki, és ­kiválóan felszerelt magánrendelővel rendelkezett – gyűjtőmunkájához ez biztosította az anyagi hátteret.

Az orvos a kollekciójával a nemzeti művészet 250 éves történetét kívánta átfogni Fotó: Teknős Miklós

Petró Sándor műgyűjteményének köszönhető, hogy Miskolcon a 120 éves Herman Ottó Múzeum Képtárában látható az ország egyik leggazdagabb képzőművészeti kiállítása. Petró Sándor belgyógyászként, gyermek- és sportorvosként széles praxist épített ki, és ­kiválóan felszerelt magánrendelővel rendelkezett – gyűjtőmunkájához ez biztosította az anyagi hátteret. A harmincas évek végétől grafikákat, helytörténeti darabokat vásárolt. Az ötvenes években a magyar piktúra művei iránt érdeklődött, gyűjteményével a nemzeti művészet 250 éves történetét kívánta átfogni. Törekedett rá, hogy minden alkotótól legalább egy-egy fontosabb művet megszerezzen. Miután Petró doktor 1976-ban váratlanul meghalt, a gyűjtemény a húgára szállt, akitől a város illetékmegváltás fejében jutott a képzőművészeti kollekcióhoz. Az állandó kiállítás gerincét Petró Sándor gyűjteménye adja. A tárlat az 1700-as évektől kezdődően a XX. század közepéig vonultatja fel a magyar festészet remekműveit. A Petró-gyűjtemény legjelentősebb darabjai a múzeum törzsgyűjteményével kiegészítve láthatók.

Az orvos kollekciójának egyik legkorábbi képe Mányoki Ádám férfiportréja, amelyet az 1710-es években festett Varsóban. Évtizedeken keresztül semmit nem tudtak a képről, aztán egyszer csak felbukkant Petró gyűjteményében. Az orvos vásárolt a Bizományi Áruház Vállalattól, cserélt más gyűjtőkkel, kapcsolatban állt miskolci művészekkel, illetve nemesi családok leszármazottjaival – számos kallódó, lappangó alkotást fedezett fel. A korabeli képzőművészeket a műtermükben látogatta meg. Megbízásokat is adott arcképekre, például Czóbel Bélának, akivel szoros kapcsolatban állt. Nagy kedvence volt Borsos Miklós szobrászművész.

Az orvos a kollekciójával a nemzeti művészet 250 éves történetét kívánta átfogni
Fotó: Teknős Miklós

Petró Sándor a hosszú évek alatt saját magát képezte, így egyre jobb szemű műgyűjtő lett. Szakértőket alkalmazott és műértékeléseket is meghallgatott. Néha voltak nagy melléfogásai, sok hamisítványnak is tulajdonosa lett. Ezeket a képeit a múzeum raktárában tárolják, egy alkalommal időszaki kiállítást is rendeztek belőlük. Rippl-Rónai József mellett Gulácsy Lajos az egyik legtöbbet hamisított festő. Utóbbi a maga korában nem volt elismert művész, kultusza csak a halála után alakult ki. A kiállításon mindkettőjüktől több festmény is látható. A Petró-gyűjteménybe olyan jelentős művészek alkotásai kerültek be, mint Barabás Miklós, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Paál László és Derkovits Gyula. Petró Munkácsy Mihály egyik tájképét Latabár Kálmántól vette meg. Nagy kedvence volt Csontváry Kosztka Tivadar – a képtár legismertebb képe Az öreg halász című festmény. Egry József Cirkuszi kikiáltója is nagyon népszerű – a jelmezes önarcképen a kikiáltó a festő maga.

A képzőművészeti alkotások mellett az orvos gyűjtött iparművészeti tárgyakat, szobrokat, kerámiát, szőnyeget, és jelentős szelencegyűjteményt is létrehozott. Petró doktor öt nyelven beszélt, nagyon sokat utazott külföldre. Több darabot vélhetően onnan szerzett be. A közel negyven év alatt összegyűlt kollekció tele van csemegékkel.