A Beatles Let It Be albuma a halhatatlan együttes történetének végét jelentette. Ráadásul izgalmas véget, ami annak ellenére adott pár jó dalt a világnak, hogy az alaphelyzet roppant kellemetlen volt: négy zseniális, tehetséges ember, akik éppen egy életre kinőtték egymást, ám iszonyatos energiát fektettek abba, hogy ezt se maguk, se mások ne higgyék el. Küzdelmük még az évi feloszlásukat tekintve teljesen hiábavalónak bizonyult, viszont amellett, hogy több bajuk volt egymással, mint egy válóperes házaspárnak, zenélni, azt tudtak.
A Let It Be talán a legellentmondásosabb Beatles-lemez, már a sorrendisége is komplikált: az Abbey Road előtt jelent meg, de utána adták ki, utolsó is, meg nem is. A világ legfurcsábban készült albumai között is méltán szerepelhetne, mert az egész élethelyzet és atmoszféra, amiben rögzítették a lemezt, valahol a katasztrofális és a végzetes közötti izgalmas mezsgyén egyensúlyozott: Paul McCartney zenekart akart vezetni, John Lennon idejét leginkább Yoko Ono és a kábítószerezés kötötte le, vagyis feltehetően nem igazán tudta, mit akar, kivéve, hogy McCartney ne vezessen zenekart.
George Harrison nem tudott művészileg kiteljesedni, és meg volt sértődve (három egyenértékű dalszerző-frontember egy zenekarban azóta is ritka és bonyolult dolog, hisz e munkakör betöltéséhez bizony az izgága, lobbanékony és terjedelmes egójú személyiség nélkülözhetetlen – amíg csak az ember nem lesz kiérdemesült, professzionális rocksztár, aki tízezrek előtt is ugyanolyan békésen hangolja a gitárját, mint a kis próbatermében. Noblesse oblige: aki dicsőséggel túléli a rock and rollt, annak már nem illik idegeskedni), Ringo Starr meg azon szomorkodott, hogy mindenki meg van bolondulva. Ezenkívül billentyűn közreműködött Billy Preston, a keverést pedig közmegegyezésesen elrontotta Phil Spector producer. Aki ma a Let It Be-t nem a maga nagylemezén, másolt vagy eredeti kazettáján vagy CD-jén hallgatja, hanem az interneten találkozik vele és nem vájkál a mélyben, csak élvezni akarja a zenét, nem az 1970-es, eredeti keverést fogja hallani, hanem a 2003-ban McCartney vezetésével, Harrisonnal és Ringóval közösen újrakevert verziót.
