Maszkos családi gyereknap a Székelyföldön

Az első nap a vírus óta, amikor lehetőséget adnak szabadtéren rendezvényt tartani. Mi azonnal reagáltunk és színházi előadást szerveztünk a lelkes református lelkész jóvoltából a háromszéki Feldobolyban. Sajnos a vírustól féltve a média képviselőit, úgy döntöttem, öninterjút készítek és tárcaíróként végignéztem a saját színházi előadásom, az első Kertszínházi előadást. Utána kikérdeztem magamat, illetve reklámozom önmagamat is egy kicsit, mert nagy a kísértés. De most még ezt is megtehetem, ilyen fertőzött időkben. Ugye?

Fotók: Seiko Tanizaki

– Elég drámai dolgokat mesél az emberiségről.

– Igen. Egyébként azért kellene nekik a jófajta színház, hogy meglássák önmagukat és megijedjenek a saját lényüktől. Vagy hogy megtanuljanak magukon nevetni.

– Mi ez a Kertszínház, mit akar ezzel?

– A japánok már ősidők óta a kabuki színházat szabad levegőn, gyönyörű kertben játsszák, amelyen patak folyik keresztül. A szépséges táj a díszlet, amit a jó isten adott. Nem is beszélve arról, hogy a szabadban nem kell beszívd más vírusát és szagát. Most, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, jobb, ha tanulunk a japánoktól. Létre kellett hoznom a Kertszínházat, amit terv szerint a nyár folyamán, gyönyörűséges udvarokon, parkokban fogok játszani. Persze ehhez az kell, hogy a felnőttek összeszedjék magukat és kipróbálják magukat szervezőként. Bárki szervezhet, aki az ismeretségi köréből össze tud terelni vagy 6-8-10 családot. Amennyiben képes erre és arra, hogy kicsi áldozatot hozzon másokért és a gyerekekért, megkeres engem a Facebookon, és a részleteket megbeszéljük.

– Jó, akkor beszéljen egy kicsit az előadásról is. Úgy említette, hogy ezzel a produkcióval akarja megtörni a vírusos csöndet a gyermeknap alkalmával. Miről is szól a műsor?

– Az előadás egy kiszuperált madárijesztőről szól, aki keresi élete értelmét, pont, mint mi most. Azt kérdezi önmagától: hogyan tovább, mire lennék jó a jövőben, milyen munkát vállalhatnék? A választ a nézőkkel együtt találja meg, a néző pedig azzal a tapasztalattal távozik, hogy mindig van megoldás. Aki keres, az talál új célt, új kihívást. Még egy rongyos öreg kiszuperált madárijesztő is. Az előadás több szinten építkezik. Szimbólumrendszere a műveltebb nézőknek szerez örömet. Egyszerű, közérthető tanulságai, interaktív játékai pedig mindenkinek: felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. Műfaját tekintve komédia, tragikus szálakkal megerősítve.

Végszóként csak annyit üzenek a felnőtteknek, hogy segítsetek abban, hogy színházba mehessenek a gyermekek!