Csalással nevezhették ki a Nemzeti Színház élére Alföldit

Érdekessé vált ismét Alföldi Róbert személye politikai értelemben, hiszen Gyurcsány Ferenc – akinek kormánya 2007-ben zavaros és botrányos körülmények között kinevezte Alföldit a Nemzeti Színház igazgatójának – vagyonelkobzással fenyegette meg Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatóját. Számos, politikai megnyilvánulásai alapján a baloldalhoz köthető színészt, rendezőt kérdezett meg az Origó: mit szólnak ahhoz, hogy egy törvénytisztelő, Kossuth-díjas művészt a baloldal vezetője (szavait idézve) minden értelemben földönfutóvá akar tenni. Alföldi Róbert a Facebookon keresztül válaszolt, szellemeskedve természetesen szidni is próbálta az Origót, de elítélni nem volt hajlandó a bukott miniszterelnököt. Idézzük fel tehát, hogyan is lett Alföldi Róbert annak idején a Nemzeti igazgatója.

Miután Jordán Tamás mandátuma 2008. június 30-án lejárt a Nemzeti Színház élén és nem akarta folytatni, a kormány pályázatot írt ki. Többen is pályáztak : Alföldi Róbert, aztán Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatója, Hudi László rendező, az Alternatív Színházak Szövetségének volt elnöke és Imre Zoltán színháztörténész, dramaturg, valamint Szűcs Miklós, az azóta már megszűnt Budapesti Kamaraszínház igazgatója is elindult a vezetői posztért.

A végeredményben nem volt meglepetés: a szocialista–szabad demokrata kormány kegyeltjét, Alföldi Róbertet hozták ki győztesként. A Gálvölgyi–Farkasházy-féle Heti hetes sztárját, akinek édesapja Gyurcsány Ferenc akkori pártja, az MSZP országgyűlési képviselője volt, és akit egyébként Gyurcsány utódja, Bajnai Gordon is kedvelt, hiszen miniszterelnöki megbízottá nevezte ki.

Alföldi győzelmét egyébként Hiller István akkori MSZP-s oktatási és kulturális miniszter jelentette be. Hozzátette, hogy hiba történt a pályázati anyagok kiküldésénél, de „ez nem befolyásolta a bizottság javaslatát”. Magyarán: a minisztérium nem tagadta, hogy felmerültek furcsa körülmények. A bizottság több tagja ugyanis hiányosan kapta meg Alföldi fő riválisa, az azóta (drámaian fiatalon) meghalt Balikó Tamás pályázatát. 31 oldal hiányzott a 40 oldalas pályázatból. Ez persze nem zavarta az MSZP–SZDSZ-kormányt, hogy így is Alföldi nyerjen.

Alföldinek kedveztek az elbírálásnál

„Most már úgy látom, ez eleve eldöntött kérdés volt” – nyilatkozta a Baranya megyei újságnak az eredményhirdetést követően Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki szerint

Alföldi csalással nyerte el a tisztséget.

Véleménye szerint olyan körülmények adódtak a pályázat lebonyolítása, az elbírálás során, ami nem tekinthető egyszerű hibának. „Ha az úgynevezett fénymásolás folyamán az én 40 oldalas megszerkesztett anyagomból csak 9 kerül a bírálók elé, akkor joggal mondhatják azt, ha Balikó ezt nevezi pályázatnak, akkor az nem értékelhető, ne is beszéljünk róla. Azt gondolom tehát, ez nem hiba, és nem a hivatalsegéd érdemel ezért fegyelmit” – ismertette, milyen visszásságok történtek a döntés meghozatala során, hozzátéve: Hiller István helyében „azonnal új pályázatot írt volna ki”.

Balikó úgy látta, a bizottság összetétele is Alföldinek kedvezett, hiszen a testületben „három szakmai ember volt és hét politikai küldött foglalt helyet”. „Arról semmit nem lehet tudni, hogy milyen arányban történt a szavazás, mi hangzott el. Erről nem született jegyzőkönyv, és a pályázókat sem hallgatták meg szóban. Az egész jogilag hiteltelen, megalapozatlan” – sorolta aggályait a pályáztatással kapcsolatban.

Ha ennyire komédiára veszik a demokratikus szabályokat, akkor miért nem neveztek ki valakit pályáztatás nélkül? – tette fel ingerülten az egyébként teljesen jogos kérdést. „Ötvenéves evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás, heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn” – toldotta meg az előzőeket.

[caption id="" align="alignnone" width="644"] Fotó: MTI[/caption]

A Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatója azt is kifogásolta, hogy a baloldali színházi körök által ajnározott színész-rendező a költségvetés összeállításával is „trükközött.” „Én például a költségvetést is szakszerűen elkészítettem, felhasználva a Nemzeti Színház felajánlott egységcsomagját, amelynek átvételekor regisztráltattam magam. Ehhez képest Alföldi Róbert elküldte a Bárka Színház gazdasági igazgatónőjét érte, azt is álnéven”, majd azt is, hogy lehet, hogy Alföldi tud pályázni, én viszont igazgatni tudok.

Balikó azért is volt dühös „a bírálati machinációra”, mert szerinte a Nemzeti Színház igazgatói állása nem egy díj vagy jutalom, amit az ember megkap, hanem egy irgalmatlan feladat infarktus és gyomorfekély esélyével.

Mint ismert: Alföldi Róbert öt évig volt a Nemzeti igazgatója, és ameddig nem teremtett (tudatosan vagy rossz színházvezetőként) maga köré politikai botrányt, a színház súlyos nézőgondokkal küszködött. Miután lejárt ötéves ciklusa, ismét pályázott, de nem ő nyert, hanem a Kossuth-díjas (akkori) debreceni színházigazgató, Vidnyánszky Attila.

Most tehát, hogy utódját, Vidnyánszky Attilát vagyonelkobzással fenyegette meg Gyurcsány Ferenc, megkérdeztük Alföldi Róberttől, mi a véleménye a baloldal vezetőjének a mondatairól.

Ahogy az szokás, kollégánk elküldte neki a témával kapcsolatos kérdéseit, amire Alföldi nem válaszolt, ellenben kirakta (személyes adataival együtt) a szóban forgó megkeresést egy hosszabb, gyalázkodni próbáló kommentárral az internetre.

Ebből kiderült, hogy nem hajlandó elítéli Gyurcsány Ferenc fenyegetőzését.