Következő mérkőzések
Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Népi-nemzeti szellem kell provincializmus nélkül

Az irodalom és a publicisztika hívei előtt évtizedek óta jól ismert Gyurácz Ferenc neve. Új kötete bizonyítja, hogy nem véletlenül. A közélet, a kultúra, a magyarság sorskérdései, európaiságunk, lokálpatriotizmus, kereszténység, migráció, haladó konzervativizmus. Ilyen fogalmak cikáznak a recenzens agyában, miután elolvasta az Előmunkálatok egy utópiához című sok műfajú, fölkavaró kötetet, mely Németh László és Csoóri Sándor szellemiségét idézi.

Bakonyi István
2020. 08. 28. 7:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy felelősen gondolkodó és vitázó, megalapozott tudású, a technika legújabb világában is otthonosan mozgó irodalomtörténész, kritikus, közíró és szerkesztő portréja áll össze a fejezetekben. Kivívja persze a hozzá közel állók rokonszenvét és az őt méltatlanul támadók utálatát is. De hát ilyen világban, ilyen országban élünk.

Markáns véleménye minden esetben kiviláglik. Akkor is, ha a Szombathelyi 7 című lapban, akkor is, ha a Face­bookon teszi közzé írásait. És akkor is, ha ünnepi beszédet mond vagy tanulmányt ír. Éppen ez a több irányt célba vevő üzenetdömping teszi olvasmányossá és szellemi csemegévé kötetét, amelyben elmúlt évtizedünk összképéhez kapunk tőle fontos adalékokat. Az első két ciklus (Migráció és kereszténység, Egy-két szó a főutczáról) másfél oldalas írásai, jegyzetei arra jó példák, hogy a publicisztika tömörsége is alkalmas a mondandó kifejtésére, a vélemény-újságírás létjogosultságát igazolandó. A pezsgő, ugyanakkor ellentmondásos magyar közélet áll a középpontban, és a szenvedély sem hiányzik Gyurácz írásaiból. Elegáns vitakultúra jellemzi tiszta szavait, erkölcsiségét. „Dolgunk nem könnyebb, mint 1848 nemzedékéé volt. Nemcsak megcselekedni, de meglátni és helyesen értelmezni sem egyszerű a mai zavaros időkben tennivalóinkat” – írja A lelki egészség forradalma című szövegben.

Másutt remek miniportrét fest a nehéz sorsú, különös íróról és költőről, Molnár Miklósról, megint másutt szellemesen köszönti a muravidéki irodalom kiválóságát, Bence Lajost. Emberségről, humanizmusról tanúskodnak az ilyesfajta írásai. És persze szakértelemről, hiszen már a 80-as években írt monográfiát Veres Péter magyarságtudatáról.

A helyi (de nem provinciális) és az egyetemes értékrend együtt van jelen ebben a kötetben. Miként a magyarság és az európaiság is. Aki Gyuráczot megbélyegzi, félreérti őt. Alkalmi írásait éppúgy, mint nagyobb lélegzetű műveit. A vele készült interjúkban is azt fejti ki bővebben, amelyről másutt szól. Egyfajta népi értelmiségi szólal meg itt is, ott is. Beszédei pedig szónoki erényeit mutatják. Tudja, hogyan kell szólni egy nemzeti ünnepen, és azt is tudja, hogy az ünnepélyes hang mellett a tényeket is tisztelnie kell. Nemes szenvedéllyel szól 1848, 1956 vagy éppen Trianon ürügyén. Hasonlóképpen emlékezik földijére, Berzsenyi Dánielre Egyházashetyén. Idézi Németh Lászlót, aki szerinte szinte elsőként fedezte föl a nagy költőt, és Nemeskürty Istvánt, aki evangéliumi esztétának nevezte a táj nagy szülöttét.

Esszéi és cikkei elméletileg alapozzák meg mondandóját. Történelmileg is hiánypótló a Győztes magyar szabadságharc című dolgozata, amelyben a Lajtabánság 1921-es kikiáltásáról értekezik. Jegyezzük meg – s ez mostanában nem lényegtelen –, hogy nem történészként teszi. Persze vannak olyan álmai, amelyek vitathatók, például a monarchiával kapcsolatos elképzelése. Ám másutt aligha téved, amikor 10-es éveink szellemi állapotait elemzi. Szorgalmazza, hogy ne a felülről induló erkölcsi tisztulás domináljon, hanem sokkal inkább a népi-nemzeti szellem érvényesüljön, természetesen provincializmus nélkül.

A kötet címét adó nagy ívű esszéjében pedig fontosak az önéletrajzi elemek a büki gyermekkor megidézésével, a hazafias szellemiség átörökléséről, az elődökkel összekötő kapcsokról, a szellemi kézfogások láncolatáról. És ez az, ami a szerző szerint a fiatalokat hidegen hagyja a nagy technikai-technológiai változások idején. Szól a népesedésről mint sorskérdésről is. Egy fontos gondolata: „Magunkról s mieink­ről: családunkról, hazánkról, nemzetünkről, ennek jövőjéről pozitívan gondolkodni – nem csupán hasznos, hanem egyenesen erkölcsi parancs. Az élet és a szeretet parancsa”.

Esszéiben, tanulmányaiban azt az utat járja, amelynek legjobbjai közé Németh László vagy Csoóri Sándor tartozik. Mindezt persze kiegészítik a közösségi oldalon megjelenő szövegei, amelyekben a közegnek megfelelő stílust érvényesíti, de mentesen az alpári hangtól. A modern napló eszköztárával. Azért az belefér, hogy a DK egy közveszélyes alakulat.

Előmunkálatok egy utópiához.

Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2019.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.