Parnasszus: negyed évszázada a vers szolgálatában

A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát a Parnasszus költészeti folyóirat, mely a kezdetek óta arra vállalkozik, hogy a magyar irodalom legszebb hagyományait megőrző költészet legújabb értékeit állítsa a figyelem középpontjába. Tegnap este, a születésnapi ünnepségen, nyitányként a Kávészünet Duó Petőfi Itt van az ősz, itt van újra című versével adta meg az est hangulatát.  Demeter Szilárd író, filozófus, a PIM főigazgatója és Turczi István Prima Primissima díjas költő, író, a lap főszerkesztője nyitotta a meg a rendezvényt, melyen a Magyar Versmondók Egyesülete által felkért neves színészek, előadóművészek tolmácsolták a folyóiratban közölt kortárs szerzők műveit. Az estet Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke rendezte és moderálta.

A Parnasszus a magyar irodalmi élet meghatározó lapja, melyet 1995-ben alapított Turczi István József Attila- és Prima Primissima díjas költő, a Magyar Versmondók Egyesületének irodalmi alelnöke. A folyóirat az indulás óta hangsúlyozottan politikamentes, nem tartozik egyetlen politikai vagy esztétikai felfogást hirdető táborhoz sem. Ezért kap benne helyet minden magyar nyelven író alkotó. A közlés egyetlen kritériuma az írás minősége. A Parnasszus írásokat közöl, nem szerzőket. A rendezvényen szó esett a kezdetekről, a lap alapításának körülményeiről és arról a munkáról, amelyet a mai napig odaadással végeznek. Negyed évszázad alatt szerzők sokasága csatlakozott a laphoz. Többen is írnak arról, milyen sokat köszönhetnek a Parnasszusnak és a fiatal tehetségeket támogató, de az idősebbekről sem megfeledkező szerkesztőknek. A folyóirat egyaránt feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását. A negyedévente megjelenő, élő lapszám-bemutatókkal jelentkező minőségi újságban az elmúlt negyedszázad során a hazai irodalmi élet meghatározó költői, írói és legkiválóbb tehetségei publikálták verseiket, amiket elsőként közölt a Parnasszus. Irodalomtörténeti tanulmányok, esszék, interjúk és kötetbemutatók kaptak helyet a lap hasábjain, miközben a kiadó komoly értékmentésbe és tehetséggondozásba is kezdett. Az ezredfordulót követő években megindult a Parnasszus-könyvek három könyvsorozata: az Új vizeken című a fiatal, pályakezdő költők köteteinek sorozata, a Magaslesben címűben kritika-, esszé- és tanulmánykötetek jelennek meg fiatal szerzőktől, szerzőkről, az Átjáró című sorozat pedig versfordításköteteknek ad otthont. Ehhez járult a már befutott, ismert költők műveit megjelentető P'Art-könyvek nevű széria. Az elmúlt félévben kezdte meg működését a Parnasszus Vers-dalakadémia, amely a dalköltészet kurzusain várja az érdeklődőket, emellett a kreatív írás és a vers- és prózaírás fejlesztésére is rendszeresen tartanak szemináriumokat.

A vers legyen veletek!

– A vers legyen veletek! – ezzel a biztatással köszöntötte az egybegyűlteket Turczi István költő, alapító főszerkesztő. A szállóigévé vált szlogen az ő ars-poeticája, a költészet erejében való hitének kinyilatkoztatása. A rendezvényen a Parnasszus folyóirat életre hívásának kezdetére emlékezett vissza a lapalapító költő. Megidézett egy a lap fogantatása szempontjából mérföldkőnek tekinthető, Vas Istvánnal folytatott beszélgetést, amely 1990 és 1991 fordulójára datálható. – Ekkor merült fel az ötlet, hogy fontos lenne egy tisztán költészeti lap a palettán, amit Pilinszkyék annak idején elterveztek – mondta a főszerkesztő. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, sokszínű alkotó, verset, regényt, drámát, rádiójátékokat egyaránt ír. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként a magyar költészet szolgálatában áll, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt felvállalja, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője. Az est folyamán elhangzott egy verse is: „A nők véleménye a költészetről merőben eltérő. / A költészetre, ugye, nem lehet táncolni, /nem egykönnyen ehető, nem mindig divatos, /kocsit sem lehet venni rajta, és parfümillata / sincs. A költészet olyan, mint az ágyba tévedt /szentjánosbogár: akkor is világít, mikor /elkelne egy kis szolidáris sötétség.” Hasonlóképpen a kezdeteket is idézi Fecske Csaba József Attila-díjas miskolci költő felolvasott esszéje, aki a print folyóirat útnak indulását nem az első lapszám megjelenése, hanem a hasonló címmel sugárzott televíziós irodalmi kvízműsor idejére teszi. A rendezvényen fellépett Németh Kristóf, R. Kárpáti Péter, Szabó Erika és Végh Péter színművész, Takács Bence előadóművész, Baranyi Lia versmondó és Pál Péter színészhallgató. Zenélt Gerendás Péter, a Kávészünet zenekar, Kaczander Nóra, valamint a Molnár György és Nemcsók Nóra alkotta duó. A tolmácsolt szerzők között volt Faludy György, Orbán Ottó, Nagy Gáspár, Tandori Dezső, Fodor Ákos, Utassy József, Rákos Sándor, Fecske Csaba, Lackfi János, Acsai Roland, Tolvaj Zoltán, Lászlóffy Aladár és Zsille Gábor, dalban jelentek meg többek között Szabó Lőrinc, Kaffka Margit, Csukás István és Sztevanovity Dusán versei.

A 25 éves Parnasszus folyóirat első jubileumi programját a Tokaji Írótáborban tartotta, az erről készült videofelvétel itt megtekinthető.