máté bence Böjte Csaba könyvajánló Szin János Medvepásztor

Multimilliomos üzletemberből erdélyi medvepásztor

Maga az élet írta azt a mesébe illő, fordulatos történetet, amelynek főszereplője még a Kádár-korszakban tett szert hatalmas vagyonra, melyet folyamatosan gyarapított, majd egy agydaganat döbbentette rá, hogy mit sem ér a pénz egészség nélkül. A műtétet követően felépült, és Istenbe vetett hite is megerősödött, de jött a következő csapás: kisemmizték javaiból. Végül egy gyermekotthon szobájában kötött ki családjával együtt Erdélyben, ahol azonban medvepásztorrá válva megtalálta boldogságát.

Zana Diána

2020. 11. 13. 8:15

Amikor Széchenyi Zsigmond székelyföldi vadászati útleírásait a takaró alatt, zseblámpával olvasta, a lakótelepi kisfiú még nem sejthette, hogy romantikus álmainak vadregényes helyszínén egyszer majd ő maga meséli gyermekének saját havasi kalandjait, amelyek középpontjában az ember által meg nem bolygatott ősi rendben, a természet érintetlen tökéletességében élő fenséges nagyvad, a Kárpátok királya, a medve áll.

Nagyon korán meg kellett tapasztalnia, hogy önmagán kívül másra nemigen számíthat, így a kommunista rezsim által közveszélyes munkakerülővé nyilvánított Szin János nagykorúvá válását követően a pénzszerzés egyedi útját választotta, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy kis időn belül a baráti pókerjátékokon már volt, hogy egy panellakás ára vagy a belevaló berendezés értéke volt a tét. Persze mindkét összeget megnyerte.

Az újabb üzleti vállalkozások pedig egyre többet hoztak a konyhára, egészen addig, amíg – saját bevallása szerint – már nem tudott annyit költeni, amennyit keresett.

Pedig erőteljesen próbálkozott. A Medvepásztor című könyv első fejezeteit olvasva királyi pénzszórásnak lehetünk tanúi: a sűrűn váltakozó szenvedélyek minden esetben a legdrágább felszerelést és a legváltozatosabb helyszíneket igényelték.

A kalandregénynek is beillő, olvasmányos történet azonban egyfajta lélektani elemzés is, egy olyan morális út leírása, amelynek eredményeként a főszereplő mind az anyagiak tekintetében, mind lelki síkon száznyolcvan fokos fordulatot téve rátalál valódi önmagára. Az első lépést egy súlyos kórházi diagnózis eredményezte.

– Ekkor nyilallt belém, hogy mennyit ér a pénz. Az egészség, a szeretet, a család, a barátok és még sorolhatnám, mind sokkal fontosabbak lettek – olvashatjuk vallomását, miután a harmincnégy éves, sikeres, dúsgazdag üzletember megtudta, hogy agyában daganatot találtak.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a korábban vallását nem gyakorló fiatalember végső elkeseredésében Istenhez fohászkodott, és ahogy az ilyenkor szintén lenni szokott, felépülése után ott folytatta élvhajhász, nagyvilági életmódját, ahol abbahagyta.

A háttérben azonban egyre inkább kibontakozik az a csodálatos lelki fejlődés, melynek során mindjobban kezd bízni Istenben, aki a legjobbat akarja neki.

– Mióta befogadtam az Urat a szívembe, rábíztam magam és családom sorsát, nem aggódom a jövő miatt – írja.

Teljes vagyonának elvesztését követően a kétes erkölcsű új üzletből – a felfelé ívelő sikergörbe ellenére – kiszáll. Rövid ideig tartó, végül szintén kudarcba fulladt afrikai lehetőség után, a könyv második felében megérkezünk a gyerekkori álmok és a lelki béke megtalálásának színterére, Székelyföldre, a Bodoki-havasokba.

A férfi, aki szigonyhalászott Acapulcóban, cápára vadászott Miamiban, óriásharcsát horgászott Kazahsztánban, egzotikus luxusszafarikat tett Afrikában, Argentínában, Kubában és Kirgizisztánban; aki saját vadászterülettel rendelkezett Gemencen és a kalocsai érsek vadászházát bérelte; aki a spanyol király fegyvereit készítő manufaktúrában csináltatta címeres puskáit, egy teljesen más élet küszöbén állt.

Korábban mindent tökélyre vitt, amibe belekezdett, de miután elért a csúcsra, megunta és újabb elfoglaltságot keresett magának, most pedig meglelte élete legnagyobb szenvedélyét, amely azóta sem lankadt. Ez nem más, mint saját szavaival élve: a medvék közelsége.

– A vágy és a félelem harmonikus keverékével, a semmihez nem hasonlítható, emberi nyelven megfogalmazhatatlan érzést ad. Napról napra közelebb akarsz kerülni hozzájuk, eggyé szeretnél válni velük. Ez az érzés nem múlik, csak fokozódik – olvashatjuk könyvében.

A környékbeliek és egyre több odalátogató által már csak Medvepásztorként ismert Szin János, a korábbi nagy vadász több mint tíz éve nem fogott fegyvert, medvelestúrákat szervez a természetjáróknak, és

olyan bensőséges kapcsolatot alakított ki a környék medvéivel, hogy azok megismerve autójának hangját, bátran merészkednek elő, a bocsok pedig a tenyeréből eszik a kukoricát.

Könyve lapjairól teljesen más képet kapunk a nagyvadról, mint amelyet a medvetámadások okán a média alakít ki róluk. Mégpedig, hogy leginkább a medve az áldozat, és az agresszivitást legtöbbször az ember provokálja ki.

Szin János könyvét olvasva azon kaptam magam, hogy gyorsabban fogynak az oldalak, mint szeretném. A sokszor vicces, máskor megható, de minden esetben a szív mélyéig ható történetek tulajdonképpen fabulák, amelyeken keresztül az állat tanítja az embert bölcsességre, türelemre és tiszteletre.

A „jó tett helyébe jót várj” jegyében feltűnik ugyanakkor a világhírű természetfotós, Máté Bence alakja, találkozunk Böjte Csabával, megszólalnak közeli ismerősök, barátok, családtagok, megismerkedhetünk a medvelovassal, a medveverővel és kedves havasi emberekkel, olvashatunk paintballos medvejelölésről, árván maradt medvebocsokról, de a végén még manók és tündérek is bekerülnek az önmagában is varázslatos valós életút – Olivér, a Medvepásztor kisfia számára írt – képzeletbeli folytatásába.

Egy olyan ember lelki fejlődését kísérhetjük végig, aki immár nem gondol a múltra, és nem aggódik a jövő miatt, hanem a lehető legteljesebb módon éli meg a jelent.

– Tudom, képes vagyok bármilyen körülmények között ember maradni, és emberhez méltó életet biztosítani a családomnak, még ha szerényet is – hangzik a Medvepásztor című könyv morális esszenciája a szerző szavaival, aki – Murányi Sándor Olivér író szerint – ébredés után egy kávé mellett még órákig ül a teraszon, és csak bámulja gyermekkori álmainak színhelyét, a Bodoki-havasok csúcsait, miközben mások valahol metróra várva igyekeznek a munkahelyükre egy világvárosban.