A nemzet kelengyéje XXI. századi környezetben

A kormány decemberi döntése alapján megújul a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára történelmi épülete és Óbudán, a Lángliliom utcában lévő létesítményének korszerűsítéséről és bővítéséről is döntés született. A Bécsi kapu téren az új épületrészben a Magyar Nemzeti Levéltár látogatóközpontja és információs pontja kap majd helyet, mellette egy rendezett parkot is kialakítanak. Szabó Csaba főigazgatóval beszélgettünk a fejlesztésekről, tervekről és a nemzet emlékezetéről.

Az intézmény játékokkal várja a diákokat Fotó: Bach Máté

Látogatóközpont is épül

A másik három kormánydöntés a levéltár két épületének felújításáról és bővítéséről szól, és arról, hogy az egész projekt kiemelt beruházás. Két év múlva lesz százéves az országos levéltár budavári épülete, az intézmény 1923-ban költözött be a Bécsi kapu térre. Ha egy ország Trianon után három évvel egy ilyen épületet fel tudott építeni, annak üzenete van. A rendek 1723-ban fogadták el, hogy legyen az országnak levéltára, 1756-ban ez meg is valósult Magyarországon. A Magyar Nemzeti Levéltár az ország legrégibb közgyűjteménye. A levéltár az írásbeliség kialakulásától az állam egyik legfőbb támasza: adatainak, okmányainak, történeti értékeinek kincsestára. Minden iratnak információ értéke van, ami mást jelent saját korában és mást az utókornak.

Szabó Csaba: Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar történelem megismerése szempontjából, hogy a közoktatásban résztvevő diákok és tanárok tanulmányaik során legalább egyszer ellátogassanak a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeibe
Fotó: Mirkó István

A kormánydöntés értelmében tehát a Várkapitányság a Nemzeti Hauszmann-program részeként visszaépíti a történelmi épület második világháborúban megsérült tornyát, amelyet a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak. A torony északról lezárja a várhegyet, így lesz szimmetrikus az összkép a királyi palotával délről, a Mátyás-templommal és a Halászbástyával a középpontban. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik majd a városra, teljes körpanoráma lesz. Megépítik azt az épületszárnyat is, amelyet a levéltár korabeli építésze, Pecz Samu tervezett. Az épületrész a levéltár folyamatos bővülését biztosította volna, itt a Magyar Nemzeti Levéltár látogató- és információs központja kap majd helyet. A Bécsi kapu téri épület látogatóközponttá történő átalakítása méltó teret és lehetőséget jelent a levéltárakban őrzött kincsek széles körű megismertetésére. Az új épületszárny előtt egy rendezett kis parkot alakítanak ki, egy hosszú évtizedek óta elhanyagolt, az emberek elől elzárt területet újítanak meg modern tartalommal, de az eredeti környezethez illeszkedő külsővel itt a budai Vár kiemelt pontján. Az 1867-ig született írásos emlékeket, dokumentumokat a Bécsi kapu téren, a későbbieket Óbudán őrzik majd. A Lángliliom utcában a levéltári iratanyag modern, XXI. századi raktározására és kutatására nyílik lehetőség. A tervek között szerepel, hogy a kormányzati iratok átmeneti levéltárnak használják majd a jelenlegi föld alatt lévő óbudai létesítményt.

Levéltár-pedagógiai foglalkozások

Állandó kiállításuk A nemzet emlékezete címmel egy interaktív kiállítás, amely 14 iratot mutat be a nemzet kelengyéjéből. Szent István korától a XX. század utolsó évtizedéig, a rendszerváltozásig válogatták össze a nemzet életének meghatározó dokumentumait, de terveznek időszaki kiállításokat is. Szabó Csaba elmondta, hogy a nyitott és szolgáltató levéltár koncepciójához hozzátartozik a levéltár-pedagógiai célkitűzések megerősítése is. – Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar történelem megismerése szempontjából, hogy a közoktatásban résztvevő diákok és tanárok tanulmányaik során legalább egyszer ellátogassanak a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeibe és közel kerüljenek azokhoz az elsődleges forrásokhoz, amelyekről ismereteiket a tankönyvekből szerzik. A levéltári források megismerésével, azok oktatásban való felhasználásával erősíthető a nemzeti identitás. A fiatalság szellemi és érzelmi fejlődésének biztosítására dolgoztuk ki a levéltár-pedagógiai programjainkat.