időjárás 21°C Csaba 2022. július 6.
logo

A nemzet kelengyéje XXI. századi környezetben

Bényei Adrienn
2021.01.20. 07:00
A nemzet kelengyéje XXI. századi környezetben

A kormány decemberi döntése alapján megújul a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára történelmi épülete és Óbudán, a Lángliliom utcában lévő létesítményének korszerűsítéséről és bővítéséről is döntés született. A Bécsi kapu téren az új épületrészben a Magyar Nemzeti Levéltár látogatóközpontja és információs pontja kap majd helyet, mellette egy rendezett parkot is kialakítanak. Szabó Csaba főigazgatóval beszélgettünk a fejlesztésekről, tervekről és a nemzet emlékezetéről.

A levéltárba látogatók egy modern, a XXI. századi igényeket kielégítő környezetben ismerkedhetnek meg majd a nemzet értékes írásos emlékeivel, „a nemzet kelengyéjével” – ahogy Szabó Csaba említi – és az ott dolgozók munkájával. A levéltár amellett, hogy a nemzet emlékezete, a nemzet művelődési, politikai, kulturális és művészeti emlékeinek első számú őrzőhelye, egyben a modern, XXI. századi digitális, informatikai világ szerves része. A levéltáraknak, Magyar Nemzeti Levéltárnak óriási szerepe van és lesz a jövőben is, hogy az állampolgárok identitását megerősítse a nemzet megmaradásának, jólétének és gyarapodásának érdekében. Magyarország legrégebbi közgyűjteménye, a magyar államiság és a magyar történelem egyedi dokumentumait védő intézmény, a 264 éves országos levéltár szintén a nemzet kulturális örökségének egyik őrzője, a nemzet emlékezete. Az évszázadok során fennmaradt gyűjtemény megjeleníti és dokumentálja a nemzet írott örökségét.

Hatalmas adatvagyon

Négy kormánydöntés is született a múlt év decemberében a Magyar Nemzeti Levéltár érdekében – avat be a főigazgató. – Az egyik nem építkezéssel kapcsolatos: a levéltár intézményesített keretei között létre kell hozni egy családtörténeti kutatóközpontot. Gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá válhatnak majd a családtörténeti kutatások. Kizárólag a Magyar Nemzeti Levéltár rendelkezik a XVII. századtól egészen 1980-ig a teljes magyar anyakönyvi állománnyal. Ez a hatalmas adatvagyon sehol másutt nem érhető így el, ráadásul az anyakönyvek csaknem kétharmada digitálisan is rendelkezésünkre áll. További feladatunk, bár ez egyelőre nem szerepel a kormányhatározatban, hogy az 1980-ban megszakadt anyakönyvi másodpéldányok levéltári vezetését elektronikusan naprakésszé tegyük. Ezáltal ki lehet majd küszöbölni az egy példányos állami anyakönyvi vezetésben rejlő sérülékenységet, másrészt egy rendkívül fontos projektet lehet felépíteni. Ez a feldolgozás egyúttal megteremtené a jelenlegi elektronikus anyakönyvezés előzmény adatbázisát is. A teljes anyakönyvi állomány digitalizálható, és a mesterséges intelligencia, illetve a neurális hálók segítségével össze lehet állítani a magyar társadalom leszármazási ábráit. Ez a családtörténet-kutatásban, a családi, rokoni kapcsolatok, hálózatok feltárásában megoldás lehet. Emellett alapul szolgálna egészségügyi és egyéb tudományos kutatási projekteknek is.

Látogatóközpont is épül

A másik három kormánydöntés a levéltár két épületének felújításáról és bővítéséről szól, és arról, hogy az egész projekt kiemelt beruházás. Két év múlva lesz százéves az országos levéltár budavári épülete, az intézmény 1923-ban költözött be a Bécsi kapu térre. Ha egy ország Trianon után három évvel egy ilyen épületet fel tudott építeni, annak üzenete van. A rendek 1723-ban fogadták el, hogy legyen az országnak levéltára, 1756-ban ez meg is valósult Magyarországon. A Magyar Nemzeti Levéltár az ország legrégibb közgyűjteménye. A levéltár az írásbeliség kialakulásától az állam egyik legfőbb támasza: adatainak, okmányainak, történeti értékeinek kincsestára. Minden iratnak információ értéke van, ami mást jelent saját korában és mást az utókornak.

Szabó Csaba: Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar történelem megismerése szempontjából, hogy a közoktatásban résztvevő diákok és tanárok tanulmányaik során legalább egyszer ellátogassanak a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeibe
Fotó: Mirkó István

A kormánydöntés értelmében tehát a Várkapitányság a Nemzeti Hauszmann-program részeként visszaépíti a történelmi épület második világháborúban megsérült tornyát, amelyet a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak. A torony északról lezárja a várhegyet, így lesz szimmetrikus az összkép a királyi palotával délről, a Mátyás-templommal és a Halászbástyával a középpontban. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik majd a városra, teljes körpanoráma lesz. Megépítik azt az épületszárnyat is, amelyet a levéltár korabeli építésze, Pecz Samu tervezett. Az épületrész a levéltár folyamatos bővülését biztosította volna, itt a Magyar Nemzeti Levéltár látogató- és információs központja kap majd helyet. A Bécsi kapu téri épület látogatóközponttá történő átalakítása méltó teret és lehetőséget jelent a levéltárakban őrzött kincsek széles körű megismertetésére. Az új épületszárny előtt egy rendezett kis parkot alakítanak ki, egy hosszú évtizedek óta elhanyagolt, az emberek elől elzárt területet újítanak meg modern tartalommal, de az eredeti környezethez illeszkedő külsővel itt a budai Vár kiemelt pontján. Az 1867-ig született írásos emlékeket, dokumentumokat a Bécsi kapu téren, a későbbieket Óbudán őrzik majd. A Lángliliom utcában a levéltári iratanyag modern, XXI. századi raktározására és kutatására nyílik lehetőség. A tervek között szerepel, hogy a kormányzati iratok átmeneti levéltárnak használják majd a jelenlegi föld alatt lévő óbudai létesítményt.

Levéltár-pedagógiai foglalkozások

Állandó kiállításuk A nemzet emlékezete címmel egy interaktív kiállítás, amely 14 iratot mutat be a nemzet kelengyéjéből. Szent István korától a XX. század utolsó évtizedéig, a rendszerváltozásig válogatták össze a nemzet életének meghatározó dokumentumait, de terveznek időszaki kiállításokat is. Szabó Csaba elmondta, hogy a nyitott és szolgáltató levéltár koncepciójához hozzátartozik a levéltár-pedagógiai célkitűzések megerősítése is. – Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar történelem megismerése szempontjából, hogy a közoktatásban résztvevő diákok és tanárok tanulmányaik során legalább egyszer ellátogassanak a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeibe és közel kerüljenek azokhoz az elsődleges forrásokhoz, amelyekről ismereteiket a tankönyvekből szerzik. A levéltári források megismerésével, azok oktatásban való felhasználásával erősíthető a nemzeti identitás. A fiatalság szellemi és érzelmi fejlődésének biztosítására dolgoztuk ki a levéltár-pedagógiai programjainkat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.