Rokokó emlék a „magyar Versailles” bejárata

Több mint 250 éve őrzi a fertődi Esterházy-kastély főbejáratát a legendás aranyozott kovácsoltvas kapu.

eszterhaza.hu
2021. 01. 29. 17:55
A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja 1940-ben Fotó: Fortepan/Bors Anikó
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fertődi Esterházy-kastély díszudvarának aranyozott kovácsoltvas kapuja Magyarország egyik legfontosabb rokokó emléke. A reprezentatív alkotás ugyan 1769 óta őrzi a kastély főbejáratát, azonban mind a mai napig ámulatba ejti a „magyar Versailles”-hoz érkezőket. Ez az időtlen varázs annak köszönhető, hogy Esterházy „Fényes” Miklós a díszkapu tervezését és kivitelezését is a legjobbakra bízta – de vajon mi volt ennek az ára?

A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja 1940-ben
Fotó: Fortepan/Bors Anikó

A díszkaput Esterházy „Fényes” Miklós a tiroli származású Melchior Hefele tervei alapján gyártatta le, aki a klasszicizáló késő barokk építészet elismert mestere volt. Olyan épületeket tervezett, mint a pozsonyi prímási palota, vagy a szombathelyi püspöki palota. A herceg feltehetőleg a bécsi Királyi Magyar Nemesi Testőrség tagjainak rajztanáraként ismerte meg a mestert – Esterházy „Fényes” Miklós a testőrségnek tagja, később kapitánya is volt.

A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja 1956-ban
Fotó: Fortepan

A herceg a díszkapu és a kert kovácsoltvas oldalkapuinak kivitelezésével Johann Karl Franke kovácsmestert bízta meg. Akárcsak Hefele, Franke is Würzburgban tanult – a városban, ahol az európai késő barokk művészeti stílus egyik legjelentősebb emlékét, az érseki palotát építették. Frankénak az aranyozott díszkapuért 2631 rajnai forint 36 krajcárt, a két oldalkapuért pedig összesen 2840 forint 24 krajcárt adtak – ez jelentős fizetség volt, még annak tükrében is, hogy a mesternek a pénz nagy részét a segédeire, valamint a műhely felállítására és a nyersanyag beszerzésére kellett fordítania. Az összeg mértékének értékeléséhez érdemes tudni, hogy Joseph Haydnnak, a hercegi zenekar első karmesterének évi járandósága a természetbeni juttatások mellett 400 forint készpénz volt. Akkoriban 1 font (0,56 kg) szappan 39 krajcárt, 1 font cukor 29 krajcárt, egy élő tyúk 6 krajcárt, egy élő szarvasmarha 60–80 forintot, 1 öl (6,8 köbméter) fa pedig 3 forint 40 krajcárt ért – 1 rajnai forint 60 krajcárral volt egyenlő.

A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja napjainkban
Fotó: Eszterháza.hu

A kovácsoltvas kapuk és épületrácsok egész Európában, így Magyarországon is a barokk és a rokokó építészet kedvelt elemei voltak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.